Results 1 to 1 of 1

Téma: 5G kisokos

  1. #1
    Status
    Offline
    hasznosimre's Avatar
    Szerkesztő
    Csatlakozott
    14-09-14
    Hozzászólások
    28.536
    Halott Témáim
    Nem, Újraélesztem
    Köszönöm
    26.869
    3.934 Kapott Köszi 2.618 Témáért

    5G kisokos







    Legyen szó gyárak automatizálásáról, ipar 4.0-ról, autonóm járművekről, okosvárosokról, nagy felbontású videómegfigyelő rendszerekről vagy egészségügyi monitoring rendszerekről, mindnek 5G-re van szüksége a szünetmentes és valós idejű működéshez. De mi az 5G, azon túl, hogy nagysebességű mobilhálózat? Kisokosunkban az 5G-vel kapcsolatos fogalmakat, eszközöket gyűjtöttük össze, korántsem a teljesség igényével.

    Az 5G-hálózat jellemzői
    Gyorsaság – az 5G hússzor gyorsabb, mint a 4G
    Adatfeldolgozó kapacitása akár 10 Gbps is lehet
    Rendkívül alacsony hálózati késleltetés – a 4G-nél megszokott 50 milliszekundum helyett mindössze 1 milliszekundum
    Robusztus gépi kommunikáció, adatintenzív alkalmazások támogatása
    Energiahatékonyság – alacsony energiafelhasználás mellett tömeges IoT-kapcsolatok lehetősége
    1G: A mobilhálózati technológia első generációja, biztosítja az analóg hangszolgáltatást.
    2G: Második generációs mobilhálózati technológia, biztosítja a digitális hang és alacsony sebességű adatszolgáltatást.
    3G: A mobilhálózati technológia harmadik generációja, biztosítja a szélessávú adatszolgáltatást.
    4G: A mobilhálózati technológia negyedik generációja, stabilabban biztosítja a nagy felbontású digitális hang- és jobb adatátviteli sebességteljesítményt, mint a 3G.
    5G: A mobilhálózat ötödik generációja hússzorosan meghaladja a 4G hozzáférési sebességét, valós idejű rendelkezésre állást biztosít az IoT-eszközök között.

    Az 5G rádiós interfész frekvenciasávjai (EU harmonizáció 2020 végéig)
    Low band: 700 MHz (694–790 MHz)
    Mid band: 3.6 GHz (3.4–3.8 GHz)
    High band: 26 GHz (24.25–27.5 GHz), másnéven mmWave
    5G NR: A mobilhálózatok területén a fejlődést az 5G-NR (New Radio) hozza el, tovább növelve az LTE-Advanced esetén megismert átviteli kapacitásokat, valamint csökkentve a hálózat késleltetését. Ezek olyan új megoldások elterjedéséhez szükségesek, mint az önvezető autók, valamint a kiterjesztett és virtuális valóságon alapuló technológiák.

    5G teljes duplex: Míg a jelenlegi cellás mobilrendszerek vagy különböző frekvenciákat vagy különböző időréseket használnak a teljes duplex (egyidejű kétirányú) működéshez, addig az 5G teljes duplex sémája lehetővé teszi az egyidejű adást és vételt ugyanazon a csatornán. Ez a megoldás megkétszerezi a spektrális hatékonyságot és feleslegessé teszi az FDD-módnál használt duplex szűrőket. Az 5G teljes duplex sémája elektromos kiegyenlítő elválasztással és belső interferenciaelnyomással valósítható meg.

    A Next Generation Mobile Networks Alliance meghatározása szerint az 5G-standardnak a következő előírásoknak kell megfelelnie:

    az adatsűrűségnek több tízezer felhasználónál is el kell érnie a több tíz megabit másodpercenkénti nagyságrendet,
    nagyvárosi környezetben 100 megabites másodpercenkénti forgalmat kell biztosítania,
    az egy irodai szinten tevékenykedő dolgozók között legalább 1 gigabites adatátvitelnek kell elérhetőnek lennie,
    vezeték nélküli szenzoros hálózatok több százezer kapcsolatot is lehetővé kell tenniük,
    nagyobb lefedettség,
    jelentős spektrális hatékonyságnövekedés,
    energiahatékonyság,
    az LTE-hez képest jelentősen csökkenő késleltetés.
    Mindezek eléréséhez olyan, ma már a vezeték nélküli technológiában elérhető megoldások szükségesek, mint a kiscellás hálózatok, amelyek sűrűn telepített MIMO (multiple in-multiple out) antennákkal dolgoznak, a sugárformázásnak nevezett, az interferencia kihasználására épülő jelfeldolgozó rendszer, valamint a teljes duplex kommunikáció.



    5G-architektúra építő elemei
    5GC/NC: Core hálózat
    NG: Interfész a RAN és Core között
    gNB/NR: 5G-bázisállomás/New Radio
    gNB-CU: Central Unit
    gNB-DU: Distributed Unit
    F1: Interfész a CU és DU között
    Xn: Interfész a szomszédos gNB-k között
    3GPP: A Harmadik Generációs Partnerségi Projekt (3GPP) 1998. december 4-én jött létre 5 regionális távközlési szabványosító szervezet (ARIB, T1, TTC, ETSI és TTA) együttműködése révén, ami globális szintre emelte a mobil rendszerek műszaki specifikációinak a kifejlesztését. A partnerek egyetértettek, hogy globálisan alkalmazható műszaki specifikációkat és műszaki jelentéseket fognak létrehozni, amelyek a továbbfejlesztett GSM-maghálózaton és a harmadik generációs UTRA FDD és TDD-rádiós hozzáférési technológián alapulnak.
    A 3GPP nem jogi személy, projektalapon működik, tagjai a Szervezeti Partnerek (Organizational Partners), a Piac Képviseleti Partnerek (Market Representation Partners) és az egyéni tagok. A 3GPP később túllépett az eredeti tárgykörén, gondozza és fejleszti az összes „mainstream” mobil technológiát: GSM, GPRS, EDGE, W-CDMA, TD-CDMA, LTE, LTE-A, LTE-A Pro és jelenleg az 5G műszaki specifikációk kifejlesztésén dolgozik. Napjainkban már hét Szervezeti Partnert (regionális távközlési szabványosító szervezetet) foglal magában: ARIB, ATIS, CCSA, ETSI, TSDSI, TTA és TTC. A 3GPP belső struktúrája egy projektkoordinációs csoportot (Project Coordination Group) és négy műszaki specifikációs csoportot (Technical Specification Group) tartalmaz: a rádiós hozzáférési hálózatra (RAN), a maghálózatra és végberendezésekre (CT), a szolgáltatás- és rendszer-aspektusokra (SA) és a GSM/EDGE rádiós hozzáférési hálózatra (GERAN) vonatkozóan. A 3GPP által kifejlesztett műszaki specifikációkat a regionális szabványosítási szervezetek (Európában az ETSI) transzponálják át műszaki szabványokká.
    AAS: Az Aktív Antenna Rendszer a 3GPP által meghatározott rendszer, amely kombinálja az antennarendszert egy aktív adó-vevő egységgel. A bázisállomás és antennarendszer olyan együttese, amelyben az amplitúdó és/vagy az antennaelemek közötti fázis folyamatosan állítható, ami a rádiós környezet rövid idejű változásainak megfelelően változó antennakarakterisztikát eredményez.
    AF (Application Function): alkalmazásokat biztosító elemek. Az AF kommunikál a PCRF-fel, ami az a szoftvercsomópont, amelyet valós időben jelöltek ki az egységes szabályok meghatározására a multimédia-hálózatban.
    A PCRF (Policy and Charging Rules Function) a hálózati architektúra azon része, amely valós időben összesíti a hálózatról, a működési támogató rendszerekről és más forrásokról (például portálokról) érkező információkat és támogatja a különböző, de egységes szabályok létrehozását, amelyek alapján automatikusan döntéseket hoz minden egyes felhasználó számára. A PCRF funkció a PCC architektúra részeként működik, amely szintén a házirend- és töltésvégrehajtási funkciót (PCEF) és a proxy hívás-munkamenet-vezérlő funkciót (P-CSCF) foglalja magában.




    AMF (hozzáférési és mobilitási funkció): UE-alapú hitelesítést (felhasználói berendezésenként), engedélyezést, regisztrációt, kapcsolatfelvételt, mobilitás menedzsmentet és kapcsolatkezelési funkciókat kezel.

    AN (Access Network): az 5G-rendszer három fő összetevőjének egyike, amely meghatározza a 5G hálózati infrastruktúrát.
    AUSF (Authentication Server Function): adatokat tárol az UE-hitelesítésére. Mivel az 5G új szolgáltatást és üzletet tesz lehetővé (gyakorlatilag egy platform), így sokféle biztonsági alkalmazást igénylő modell. Az AUSF lehetővé teszi az UE számára a hitelesítést.
    BBU (Base Band Unit): olyan telekommunikációs rendszerek egysége, amely feldolgozza az alapsávú jeleket. A BBU-kat fel lehet osztani (D-RAN) vagy központilag (C-RAN) vezérelni.
    Sugárformálás: a sugárformálás olyan technológia, amellyel irányított nyaláb képződik a vezeték nélküli jelet vevő eszköz felé. TX sugárformálásnak, azaz "sugárzás koncentrációnak" is nevezik.
    CPRI (Common Public Radio Interface): A közös nyilvános rádióinterfész-szabvány meghatározza az interfészt a rádióberendezések vezérlése (REC) és a rádióberendezések (RE) között. Gyakran CPRI linkeket használnak adatok továbbítására a cellák és a bázisállomások között.
    mmWave: A milliméteres hullám egy 30 GHz és 300 GHz közötti rádióspektrum-sáv, amely nagysebességű, szélessávú kapcsolatot biztosít az adatátvitelhez. Ezen a spektrumon működik az 5G. A milliméteres hullámspektrum nagy frekvenciákon halad rövid, közvetlen hullámhosszokon, amit látóvonal-haladásnak nevezünk. A milliméteres hullám jellege miatt a légköri változások − például a megnövekedett páratartalom − és a falak befolyásolhatják a teljesítményt, valamint a jelerősséget.
    Hálózati szeletelés: olyan architektúra, amely a virtuális hálózatokat külön partíciókra vagy szeletekre választja szét, amelyek különböző szolgáltatásokat és alkalmazásokat támogatnak, amelyek mind ugyanazon a hardveren találhatók. Minden szeletnek megvan a maga architektúrája, menedzsmentje és biztonsága. Ez az architektúra megosztja a felhasználói síkot és a vezérlő síkot, így a felhasználói síkok közelebb kerülnek a hálózati élhez. A hálózati szeletelés az 5G fő jellemzője.
    RAN: rádió-hozzáférési hálózat. RAN néven is ismert, ez a technológia rádió kapcsolatokon keresztül csatlakoztatja az eszközöket a hálózatok különböző részeihez. A legújabb RAN evolúció a felhasználói síkot és a vezérlősíkot külön elemekre osztja fel, ami lehetővé teszi a különböző 5G-funkciók, például a hálózati szeletelés és a MIMO megfelelő működését.



    Az 5G RAN architektúra építőelemei:

    5GC/NC: Core hálózat
    NG: Interfész a RAN és Core között
    gNB/NR: 5G bázisállomás / New Radio
    gNB-CU: Central Unit
    gNB-DU: Distributed Unit
    F1: Interfész a CU és DU között
    Xn: Interfész a szomszédos gNB-k között
    A leggyakoribb 5G rövidítések (angolul)
    AF: Application Function
    AKA: Authentication and Key Agreement
    A-RACF: Access-Resource and Admission Control Function
    ASP: Application Service Provider
    BGF: Border Gateway Function
    BGS: Border Gateway Services
    C-BGF: Core Border Gateway Function
    CCI: Charging Correlation Information
    CLF: Connectivity session Location and repository Function
    CPE: Customer Premises
    CSCF: Call Session Control Function
    DiffServ: Differentiated Services
    DHCP: Dynamic Host Configuration Protocol
    DSCP: Differentiated Service Code Point
    EAP: Extensible Authentication Protocol
    FR: Frame Relay
    I-BCF: Interconnection Border Control Function
    I-BGF: Interconnection Board Gateway Function
    IETF: Internet Engineering Task Force
    IMS: IP Multimedia Subsystem
    L2TF Layer 2 Termination Function
    LSP: Label Switched Path
    MPLS: Multi Protocol Label Switching
    NA(P)T: Network Address and optional Port Translation
    NASS: Network Attachment Sub-system
    NAT: Network Address Translation
    PDF: Policy Decision Function
    PPP: Point to Point Protocol
    RACS: Resource and Admission Control Subsystem
    RCEF: Resource Control Enforcement Function
    RTCP Real Time Control Protocol
    RTP: Real Time Protocol
    SBP: Service Based Policy control
    SDP: Session Description Protocol
    SIM: Subscriber Identification Module
    SIP: Session Initiation Protocol
    SPDF: Service-based Policy Decision Function
    TCP: Transmission Control Protocol
    TISPAN: Telecommunications and Internet converged Services and Protocols for Advanced Networking
    UDP: User Datagram Protocol
    UE: User Equipment
    UNI: User-to-Network Interface
    USIM: UMTS Subscriber Identification Module




















    Forrás:gyt/yt

    Last edited by hasznosimre; 2021-01-03 at 21:08.

  2. Eddig 4 Felhasználó mondott köszönetet hasznosimre felhasználónak ezért a témáért:

    Qkta (2021-01-04),sleepy933 (2021-01-08),swimmer95 (2021-01-04),vzsolti2 (2021-01-09)

 

 

Jogosultságok

  • Nem nyithatsz Új Témát
  • Nem válaszolhatsz a Témában
  • Nem csatolhatsz állományt
  • Nem szerkesztheted a Hozzászólásaid
  •