A vilg sszesen 1822 millird dollrt klttt tavaly a hadseregekre.
Vilgszerte sszesen 1822 millird dollrt kltttek az llamok tavaly hadseregkre, ami 2,6 szzalkos nvekeds 2017-hez kpest - derl ki a Stockholmi Nemzetkzi Bkekutat Intzet (SIPRI) ves jelentsből. Ez a vilg brutt hazai termknek (GDP) 2,1 szzalka, avagy minden embernek 286 dollr (kb. 80 ezer forint) tn a markt, ha az sszeget inkbb sztosztogatnk.

Az erőviszonyok nem sokat vltoztak, az len messze elhzva tovbbra is az Egyeslt llamok ll 649 millird dollrral, ami majdnem annyi, mint amennyit a mgtte ll nyolc orszg sszesen hadseregre fordt. Az ezstrmes tavaly is Kna (250) volt, majd Szad-Arbia (67,6), India (66,5) s Franciaorszg (63,8) kvetkezett. Az emelkeds is főknt annak ksznhető, hogy a nemrgiben meghirdetett modernizcis program keretben Washington mlyebben a zsebbe nylt, s Peking is folytatta az immr vtizedes mltra visszatekintő haderőfejlesztst. Főknt a knai fenyegets hajtja az zsiai s ceniai fegyverkezst, kisebb cskkenst mrtek viszont a Kzel-Keleten s Afrikban.

rdekessg , hogy Oroszorszg 61,4 millird dollros vdelmi kltsgvetsvel, 3,5 szzalkos cskkenssel a korbbi negyedikről mr csak a hatodik helyre frt be. Igaz, emgtt elsősorban a rubel gyenglkedse ll, m mint Kelet-Ukrajna s Szria pldja is mutatja, Moszkva viszonylag kevsből tud rendkvl hatkonyan fellpni. A SIPRI adataibl kitűnik, hogy orosz gyengls, vagy legalbbis stagnls ellenre sem csitul az jjledő hideghbors hangulat: Kelet-Kzp-Eurpban egyre tbbet sznnak a haderőre. len jr ebben Lengyelorszg, a trsg vezető erejeknt 2018-ban mr 11,6 millird dollrt kltttek hadseregre, ami 8,9 szzalkos nvekeds az előző vhez kpest. Az orszg keleti rszn tovbbra is harcol, de gazdasgi kihvsokkal is kzdő Ukrajnnak pedig mg tavaly is belefrt egy 21 szzalkos emels.

Jl szemllteti az erőviszonyokat, hogy a NATO 29 tagllama 963 millird dollrt sznt vdelemre, ami a vilg sszkiadsnak 53 szzalka. Ugyanakkor pldul mg az Egyeslt Kirlysg vagy Nmetorszg is messze ll attl a NATO clkitűzstől, hogy a tagorszgok a GDP legalbb 2 szzalkt fordtsk haderejkre. Főknt Donald Trump amerikai elnk srgetse nyomn erre most a legtbben gretet tettek, gy vrhatan a nvekedsi trend a kvetkező vekben is folytatdni fog.

----------------------------------------------------------
----------------------------------------------------------

Hamarosan egy atomtmadstl is meg tudja vdeni magt Magyarorszg

Mr 2020-2021-ben lehet eredmnye a kzp-hattvolsg raktavdelmi rendszerek beszerzst szolgl trgyalsoknak - rulta el nemrg Benkő Tibor honvdelmi miniszter. A volt vezrkari főnk kitrt arra is, hogy nemcsak az amerikaiakkal trgyalnak, hanem brkivel, aki jelentkezik a plyzatra s megfelel a kirsnak. Ettől fggetlenl nem tl valsznű, hogy olyan orszgtl vesznk majd raktavdelmi rendszereket, amelyek nem NATO-tagok vagy kzeli NATO-szvetsgesek, hiba lehet hatkony pldul egy orosz Sz-400-as levegő-fld raktarendszer. Megnztnk nhnyat a NATO raktavdelmi rendszerei kzl s megvizsgltuk, melyek lehetnek azok, amelyek esetleg szba jhetnek, mint a Honvdelmi Minisztrium kiszemeltje.

Aster / PAMACS


Az Aster 15-skkel felszerelt francia Aconit-fragatt. Fot: Shutterstock

Az Aster egy kzs francia-olasz fejlesztsű lgvdelmi raktacsald, a kt emltett orszg PAAMS-raktavdelmi rendszereinek s a hasonl elven műkdő brit Sea Viper-rendszernek fontos rszt kpezik. Mg a britek elsősorban sajt fejlesztsű 45-s tpus rombolikon hasznljk őket, az olaszok s francik Horizon-osztly rombolkra szereltk a raktaindtkat. Az Aster 15-s raktk 1,7-30 kilomteres hattvolsggal, az Aster 30-asok 3-120 kilomteres hattvval brnak.

A PAAMS-rendszer rszt kpezik a raktkon kvl SAMPSON / EMPAR multifunkcis radarok, automata vezrlő- s ellenőrzőrendszerek, Sylver vertiklis indtrendszerek s egy S1850M korai riasztrendszer is.

Nem valsznű, hogy Magyarorszg Aster-raktkat fog beszerezni; br tbb fldi lgvdelmi raktarendszer hasznlja őket, dediklt raktavdelmi feladatokat egyelőre mg csak tengerszeti eszkzkre teleptve lt el.

Hetz / Arrow



A szlesebb krben Arrow nven ismert Hetz (vagyis Nyl) ellenrakta-rendszer egy izraeli fejlesztsű technolgia, az amerikai Patriotok felvltsra, kiegsztsre terveztk. A rendszer lelkt ad Arrow-raktk tbb tpusa ismert, az Arrow 2-es hiperszonikus rakta kifejezetten ballisztikus raktk megsemmistsre lett kitallva, mg az Arrow 3 lltlag műholdak megsemmistsre is kpes lesz.

Az Arrow-rendszer rszt kpezi mg egy EL/M-2080-as korai riasztrendszer, egy AESA-radarrendszer, egy "Citromfa" irnytrendszer s egy "Mogyorfa" indtrendszer is.

Az Arrow-rendszer ktsg kvl az egyik legkorszerűbb s leghatkonyabb raktavdelmi rendszer a vilgon, radsul Izrael mr lesben is tesztelte a raktkat szr clpontok ellen. Arrl viszont nincs informci, hogy a kzel-keleti llam exportlni tervezn a technolgit, gy az sem valsznű, hogy Arrow-rendszerekkel ltjk majd el Magyarorszgot.

Aegis


Mark 41-es Aegis raktaindt-rendszer egy spanyol fregatton. Fot: Shutterstock

Az amerikai Aegis raktavdelmi elsősorban ballisztikus raktk ellen terveztk, mind fldi, mind tengeri vltozatuk ismert. Az Aegis-rendszerek tbbfle raktt hasznlnak, alapvetően a Raytheon RIM-161-es, RIM-156-os s RIM-174-es elfograktk jtszanak benne kulcsszerepet. Egy Aegis-rendszer alapevetően AN/SPY-6-os vagy 1-es radarrendszert, műholdas megfigyelőrendszert s a Lockheed C2BMC irnytrendszert hasznlja.

Aegis vdelmi rendszereket hasznl az Egyeslt llamok mellett jelenleg Japn, Spanyolorszg s Romnia is (itt amerikai zemeltets alatt), illetve folyik egy Aegis-komplexum teleptse Lengyelorszgban is. Az Aegis mr szba jhet, mint lehetsges magyar raktavdelmi rendszer, ha kifejezetten a ballisztikus raktk elleni vdekezs a cl.

THAAD



A THAAD (Thermal High Altitude Area Defense) rakta- s lgvdelmi rendszer legutbb akkor kerlt be a hrekbe, amikor Dl-Koreba teleptett belőlk az Egyeslt llamok, hogy egy potencilis szak-koreai raktatmadst el tudjanak hrtani. A THAAD vdelmi rendszereket az USA mellett mg az Egyeslt Arab Emrsgek hasznlja, viszont tervezi beszerzsket bevezetsket Japn, Nmetorszg, Izrael s Tajvan is.

A THAAD-rendszereket kifejezetten nagy hattvolsg raktk elhrtsra terveztk, ebben a Raytheon AN/TPY-2-es X-band radarja segti a vdelmi rendszert, egy rakta hattvolsga krlbell 1000 kilomter. Akr az Aegis, a THAAD is főleg ballisztikus raktk elhrtsban hatkony.


Patriot




Az első Patriot-tegek a '80-as vek kzepn lltak szolglatba, azta tbbszr is korszerűstettk a technolgit, jelenleg a negyedik generci (PAAC-4) fejlesztse folyik. A korszerűstsi projektek alatt főleg a Patriot-rendszerek ballisztikus s cirklraktk elleni hatkonysgt fejlesztettk. A 4. generci rakti radsul a terv szerint a 3. generci (PAC-3) 2 milli dollros rnak alig 20%-ba kerlnnek. Patriot vdelmi rendszereket hasznl az USA mellett lgvdelmi clokra tbbek kzt Hollandia, Nmetorszg, Dl-Korea s Japn is.

A Patriot PAC-3-as vltozata erős versenyzőknt lp a mezőnybe, hiszen a technolgia kora ellenre r/rtk arnyban kivl eszkznek mondhat. A PAC-3-as raktaknt is emlegetett MIM-104F hattvolsga krlbell 40 kilomter, akr 20 kilomter magassgban is meg tud semmisteni clpontokat. Klnleges HE-FRAG robbanfejvel nagyobb hatkonysggal puszttja el clpontjt, mint elődje. Nem elhanyagolhat szempont az sem, hogy krlbell harmadannyiba kerl egy Patriot-teg, mint egy THAAD-teg.

Idelis esetben persze egyszerre tbbfle raktavdelmet hasznl egy orszg, pldul THAAD-rendszerekkel prbljk hatstalantani az atmoszfrba hatol ballisztikus raktkat, majd ha ez a prblkozs valamirt kudarcot vall, msodik vdvonalknt a Patriotok szolglnak.

MEADS



A MEADS (Kzepes Kiterjesztett Lgvdelmi Rendszer) egy kzs nmet-olasz-amerikai fejleszts, elsősorban a gyorsan korosod nmetorszgi Patriot-raktarendszerek cserjre terveztk. A MEADS-rendszer a PAC-3-as ltal is hasznlt MIM-104F raktkat hasznlja, viszont lltlag nagyobb tűzgyorsasg, precizits s mozgkonysg mellett kpes zemelni, mint a HEMTT-teherautkra szerelt amerikai "testvreik."

A fegyverrendszer szintn erős eslyes, mint a Honvdsg elsődleges raktavdelmi rendszere, hiszen loklis projekt, gy taln olcsbban zemeltethető s logisztikailag knnyebben kivitelezhető a rendszerestse, mint egy amerikai Patriot-rendszer.

SLAMRAAM / NASAMS II



A NASAMS (Norvg Tovbbfejlesztett Fld-Levegő Raktarendszer) a Raytheon s a norvg Kongsberg kzs projektje, ennek tovbbfejlesztett vltozata, a NASAMS II, melyet 2006-ban lltottak rendszerbe, mr fejlettebb radarokat s Link 16-os adatcsere-rendszert hasznl. A NASAMS 2 a Raytheon SLAMRAAM irnytott raktit hasznlja.

Br kifejezetten korszerű raktavdelmi rendszernek szmt, a NASAMS II elsősorban harci repllők s cirklraktk elleni vdekezsre van kitallva, az nem vilgos, hogy teljestene interkontinentlis ballisztikus raktk ellen. Sajt- s haditechnikai forrsok szerint mindettől fggetlenl a Honvdelmi Minisztrium valsznűleg NASAMS vdelmi rendszerek mellett dnt majd, ennek megerőstse egyelőre mg semmilyen hivatalos forrsbl nem trtnt mg meg, mr csak azrt sem, mert a beszerzsekről szl trgyalsok mg folyamatban vannak, lezrsuk 2020-21-re vrhat.

































Forrs: Missile Defense Advocacy, Defense News, Missile Threat (1, 2), Lockheed Martin, Army Recognition, CNBC, Military Today (1, 2), Sputnik News, Medium, Wikipedia. nepszava

Hasonl tmk: