Az Eurpai Tancs szerda jszakai lsn pedig nyilvnvalv vlt, hogy

ez az egysg Eurpa legfontosabb ktoldal viszonynak esetben nem llta ki a prbt.

Az eurpai projekt szve s lelke a nmet-francia egyttműkds. Ha ez megvan, a projekt műkdik, ha ebben zavar keletkezik, akkor minden műkdskptelen. A britek kivlsa ezerfle mdon okoz borzalmas krokat az eurpai integrcis folyamatban, de semmivel nem rthat annyit, mint a nmet-francia egyttműkds megzavarsval. Egyelőre csak horzsolsok s zzdsok ltszanak, de nincs r garancia, hogy megsszuk ennyivel.

Eurpa kt kulcsllamnak egyttműkdse olyan mly, olyan tfog, olyan magtl rtetődő stratgiai szksgszerűsg, hogy abban a brexit elhalasztsnak technikai krdsei nmagukban jelentktelenek. Viszont az intzmnyes egyttműkds sikernek vannak llektani peremfelttelei, s egyltaln nem mindegy, hogy a mindenkori nmet kancellr s a mindenkori francia kztrsasgi elnk kztt milyen a szemlyes viszony, mennyire bznak egymsban, mennyire vannak egy hullmhosszon.

Angela Merkel s Emmanuel Macron mindeddig egyms termszetes szvetsgesnek szmtott szinte minden lnyeges krdsben. Egyrtelmű volt, hogy teljes bizalommal vannak egyms irnt, messzemenőkig respektljk a msik elktelezettsgt a mindkettejk szerint veszlybe kerlt eurpai projekt megerőstse, megmentse tekintetben. Nyilvnval a kzttk műkdő klcsns szemlyes szimptia is. Az EU tovbbi ptst illetően vannak kztk vlemnyklnbsgek, de azok j rsze technikai, a főbb irnyokat illetően egyetrtenek: mlyteni, erősteni akarjk az integrcit, s mindketten komoly s visszafordthatatlan eredmnyeket akarnak elrni ebben a kvetkező nhny vben. Merkel plyafutsa megkoronzsra, az rksge tadsra kszl ezzel, Macron pedig ppen azrt sietne nagyon, mert neki taln csak egyetlen ciklus adatik az eurpai politika cscsn. Komolyan veszik a felelőssgket, s őszintk az integrcis folyamat esetleges visszafordulsval kapcsolatos aggodalmaik.

A brexit elhalasztsnak krdsben is csupn egy vlemnyklnbsg vlasztja el őket. Merkel nem tett le arrl, hogy bent tartsa Nagy-Britannit az EU-ban, s ha ez sikerl, az dntően az ő trtnelmi lptkű diadala lesz, amirt egyszer majd okkal neveznek el rla egy pletszrnyat az EU brsszeli kzpontjban. A nmet kancellr nem mondhatja ki hangosan, klnsen nem olyan nyersen s vilgosan, mind Donald Tusk, hogy a halaszts szmra a brexit, mint brit belpolitikai termk kivreztetsvel egyenlő. Nem mondhatja ki, hogy a brexit ellen az erőforrsokban meglvő nyomaszt tlerőre plő anyaghbort kvn folytatni, az ellenfl teljes kimerlsig, de valjban erről van sz.

Nem a rendezett brexit elrsrt ksz az utols pillanatig kzdeni, mint mondja, hanem a brexit lelltsa, visszafordtsa a clja.

Korbl s risi tapasztalatbl, politikai plyafutsnak jelenlegi vgső - fzisbl addan mskpp, sokkal inkbb trtnelmi lptkekben fogja fel az időt, nhny v mr fontos, de nhny hnap szmra rdektelen.

Macron fiatal s okkal trelmetlen: fogy az ideje, jravlasztsnak eslyei nem jk, szmra a hnapok is nagyon drgk. Az integrci mlytsnek kvetkező krt illetően neki minden elmulasztott nap fj, radsul messze nem alaptalanul fl attl, hogy az esetleg mgis bent marad britek aztn ppen gy keresztbe fekszenek a terveinek, ahogy tettk azt vtizedeken keresztl szinte mindig, amikor az eurpai projekt tovbbi ptse volt napirenden. Ahonnan ő nzi, alighanem gy tűnik, hogy Charles de Gaulle-nak volt igaza a britek beemelst illetően kr volt, tbbet rtanak, mint hasznlnak.


Macron s Merkel
Fot: Michele Tantussi / Getty Images Hungary

Nhny hnapos tvon gondolkodva a brexit elhalasztsa mindssze annyi krt okoz az integrcis folyamat lendletbe hozsban, hogy paralizlja az eurpai politikai akaratkpzs folyamatt. Emellett az EU kiteszi magt a fertőzs lehetősgnek is, amennyiben lassan minden jtkos belevondik a brit belpolitika sznalmas vlsgba, llam- s kormnyfők beszdtmja lesz egyes brit kpviselők s tzfős frakcicskk aznapi marhasgainak elemzse.

A nagyobb baj viszont abbl lehet, ha a brexit bekvetkezsnek vagy elhalsnak idejre bezrul a lehetősg ablaka az integrci mlytse tekintetben, mert esetleg addigra olyan nmet s francia vezetők kerlnek elő, akik ezt nem akarjk, vagy olyan mrtkben srl kztk a bizalom, ami lehetetlenn teszi az rdemi előrelpst.

Amikor szerda este a lthatan frusztrlt Macron az Eurpai Tancs lsre rkezvn Merkeltől taln nyolc mterre llva alaptalan pletykknak minőstette azokat a halasztsra vonatkoz elkpzelseket, amelyeket a nmet kancellr rkkal korbban maga rszletezett a Bundestagban tartott beszdben, mr

egyrtelmű volt, hogy elkerlhetetlen az tkzs a kt vezető kztt.

A Tancs lsnek hat rja lnyegben azzal telt, hogy a Tusk ltal előterjesztett, Merkel ltal teljes erővel tmogatott, mindenki ms ltal tbb-kevsb elfogadhatnak minőstett, legalbb 9, de inkbb 12 hnapos halasztsi tervet megprbltk kulturltan lenyomni Macron torkn.

Macron azonban nem engedett, hiba morzsoldott le rla az előző hetekben megdolgozott pr szvetsgese, a spanyol, a belga, a luxemburgi, a holland, a romn, s a szlovn kormny, hiba maradt teljesen egyedl. Nv nlkl nyilatkoz diplomatk szerint tvol kerlt a szimpatikus, kulturlt kommunikci ismrveitől, s olyat tett, amire nagyon ritkn van plda az eurpai dntshozatali folyamatban.

Vilgoss tette, hogy az előterjesztsben szereplő hosszsg halasztst ksz egyedl is megakadlyozni.

A flves halaszts s a britek megszgyentsre kivlan alkalmas időkzi elmeorvosi vizsglat olyan kompromisszum lett, amivel igazn senki nem volt elgedett. Mind Merkel, mind Macron rossz szjzzel, csaldottan s kimerlten lltak fel az asztaltl, Macron pldtlan mdon a Tancs lse utnra tervezett sajttjkoztatjt is lemondta, pedig az jsgrk virrasztottak becslettel.

Macron rzelmileg tlfűttt, nem kellően kontrolllt szereplse sebet ejtett a tekintlyn, Merkel pedig hatalmas kockzatot vllalt azzal, hogy teljes slyval felelőssget vllalt a Macron ltal felvzolt kockzatok kezelhetősgt illetően. Ha fl v mlva pontosan ugyanott tart a brexit, mint tegnapelőtt tartott, ha a britek vlsga megfertőzi az EP vlasztsokat s az j Bizottsg fellltsnak előkszleteit, ha kiderl, hogy Macronnak igaza volt, akkor Merkel nagyon nehezen tudja majd tartani az llspontjt.

Szerencstlen esetben megtrtnhet, hogy mindketten bel- s klpolitikailag meggyenglve, valamint az egymsba vetett bizalmuk tetemes rszt elvesztve lesznek knytelenek kezelni a brexit kvetkező akut vlsghullmt, s hozzfogni a szksgkppen kzs Eurpa-politikai vgrendeletk megrshoz. Eurpai polgrokknt nagyon erős rdekeink fűződnek ahhoz, hogy ne gy legyen. Merkelnek tudnia kell, egszen biztosan tudja is, hogy srgősen ki kell engesztelnie Macront, utbbi pedig nem felejtheti el, hogy Merkel nlkl mozdulni sem tud.

Az mindenesetre mr most biztos, hogy a brexitnl drgbb politikai nsorsrontsra a msodik vilghbor ta nem volt plda Nyugat-Eurpban. Ksznjk szpen itt a keleti vgeken is.

-------------------------------------------------------------------
---------------------------------------------------------------------

Mrton Lszl: A srga mellny mgtt



Kezdetben a teljes npessg ktharmada rokonszenvezett velk, az EP-vlasztson csak 4 szzalk tmogatn listjukat.
Szombaton (mrcius harmincadikn) huszadik alkalommal tntettek a srgamellnyesek. Amikor tavaly novemberben berobbantak a francia politikba, hromszzezren voltak s a kzvlemny ktharmada rokonszenvezett a mozgalommal. Manapsg harminc-negyvenezer embert, azaz tzszer kevesebbet mozgstanak, a rokonszenvezők arnya pedig 50 szzalk al esett.

A lzadss alakul elgedetlensget egy viszonylag jelentktelen intzkeds (a gzolaj rnak emelse, krnyezetvdelemre val hivatkozssal) vltotta ki, ehhez jrult a gazdagok vagyonadjnak eltrlse s a nyugdjasokra hrtott adteher elleni tiltakozs. Nem clom eldnteni: a kormnynak, a tntetőknek vagy a spontn tiltakozst gyorsan manipull politikai prtoknak van-e igaza. A magyar elemzők nagy rsze megelgszik azzal, hogy Macronra s a francia elnk elődeire neoliberlis cmkt ragaszt, vgletesen leegyszerűstve egy tbbgykerű, bonyolult jelensget.
llam ltal magra hagyott
A francia jlti modell alapjait a II. vilghbor előtt Lon Blum npfrontos kormnya rakta le, majd a felszabaduls utn tbb lpcsőben alakult ki. A negyvenes vektől a hetvenes vekig, a hrom dicsősges vtizednek (les trente glorieuses) nevezett időszakban teljesedett ki, de az j vezred hajnaln, elsősorban a globalizci hatsra vlsgba jutott. Mind a jobbkzp elnkk (Giscard, Chirac, Sarkozy) mind a szocialista Hollande megksreltk a hagyomnyos ipargak hanyatlst, az egyre terjedő munkanlklisget liberlis s keynes-i eszkzk keverkvel visszaszortani sikertelenl. Macron ezt a helyzetet rklte s rszben j receptekkel prblkozik. Egyelőre halvny ideolgijt haladknt (progressiste) hatrozza meg, clja egy j jlti llam megteremtse.
A politikai struktra talakulsa sem Macronnal kezdődtt. A kommunista prt a Szovjetuni felbomlsval prhuzamosan leplt, mra jelentktelenn vlt. A szocialista prt klnjai tbb energit fektettek egyms megsemmistsbe, mint a kormnyzsba, Sarkozy jobbkzp prtja csak kvette pldjukat. A nvekvő munkanlklisggel a szakszervezetek is egyre erőtlenebb vltak. Ezzel a mindenkori hatalom, a vlasztk (s nem vlasztk) kztti kzvettő szervek, ha nem is szűntek meg, gyengk, gyakran lthatatlanok maradtak.
A mozgalom kirobbansa s felsznen maradsa a politikusokat s az elemzőket egyarnt meglepte, mig nem trtk fel a mozgalomban rsztvevők motivcit. Annyit tudni, hogy a srga mellnyek viselőit sem az osztlystruktra, sem a regionlis megoszls nem klnbzteti meg a francia trsadalom ms rtegeitől. Az zemanyag-ad emelse azrt vlthatott ki heves reakcit, mert a nagyvrosok perifrijra szorult, a lakbreket s/vagy ingatlanrakat megfizetni kptelen rtegeket sjtotta. Ennl is tbbet mond a felmrs, amelyből kiderl, hogy a srgamellnyesek kiszolgltatottnak, az llam ltal magra hagyottnak rzik magukat, ugyanakkor rendkvl bizalmatlanok a hivatsos politikusokkal s a prtokkal szemben.
Tudatos szervezetlensg
Ez teszi rthetőv, hogy az immr ngy hnapja tart tiltakozsokat elsősorban a tudatos szervezetlensg jellemzi. Elutastanak minden szervezett formt, nincs ismert vezetősgk, se szvivőjk, nincs aki bejelentse tntetseiket, a prtoktl s a szakszervezetektől eltrően nincs rendezőgrdjuk se, a tntetsekhez csatlakoz vandlok tetteinek kvetkezmnyeit nem vllaljk. Az utbbi időben, a "hagyomnyos" prtokhoz hasonlan klnosodtak, a klnbző csoportok srtegetik, rgalmazzk egymst. Az eredmny: noha kezdetben a teljes npessg ktharmada rokonszenvezett velk, egyetrtett kvetelseikkel, az eurpai parlamenti vlasztsokon csak 4 szzalk tmogatn listjukat.
A mozgalom legslyosabb terhe az utcai erőszak megjelense. Franciaorszgban a tntets alkotmnyos jog, a legklnbzőbb szervezetek lnek vele. A tntetsek gyakran hangosak, de bksek, atrocitsokra a legritkbban kerl sor (1968 mjusban millik vettek rszt a tntetseken, amelyeknek egyetlen, balesetben elhunyt ldozata volt). A rendőri ellenlpsek is ltalban visszafogottak voltak. A srgamellnyesek tntetseit a legelsőtől kezdve a rombols jellemzi. Eleinte "csak"utcai trgyakat, lmpkat, buszmegllkat trtek ssze, de nhny ht utn a szmukra a kapitalizmust kpviselő McDonalds ttermek, a pnzautomatk, a bankok, majd mindenfle zletek, mg a szatcsboltok kirakatai is sorra kerltek. Ksőbb egy - az llamhatalmat kpviselő - prefektrt is felgyjtottak, egy minisztrium kapujt thengerrel trtk be. Az autplykon fellltott radarok tbbsgt hasznlhatatlann tettk, a fizetőkapukat megrongltk.
Ezeket a jelensgeket nagyon nagy jindulattal periferikusnak is tekinthetjk, mert a tntetők tredke kvette el, a kzvlemny azonban a mozgalom terhre rta. Jval slyosabb a feketbe ltztt, maszkot viselő bűnbandk megjelense. ltalban a tntetők utols soraiban rejtőznek, kirakatokat trnek be, kiraboljk az zleteket. A srgamellnyesekkel ellenttben jl szervezett s felszerelt csoportokat kpeznek. A srgamellnyesek kptelenek s nem is hajlandk sajt rendezőgrdt fellltani, a rendőrsg ltalban ksve rkezik.
Ngy hnap ta nemcsak a Diadalv krnyke s a Champs-lyses vlik htvgeken csatatrr, de a nagyobb, n. regionlis fővrosok utn mr a kisebb vrosok főutci is knnygzzal telnek meg, lngolnak az zletek, a jrda az sszezzott kirakatok trmelkvel tertett. A politikai szlsősgek is kihasznljk a ritkn visszatrő alkalmat. A tntetseken szaporodnak az antiparlamentris jelszavak, a ktharmados tbbsggel megvlasztott llamfő tvozst kvetelő transzparensek. A 30 szzalkon ll Marine le Pen arnyos vlasztsi rendszerrt htozik. Kt httel ezelőtt Alain Finkielkraut akadmikust nhny srgamellnyes inzultlta, de a zsidzsbl kijutott a mozgalom egyik (vrshaj) kezdemnyezőjnek is.
A kzvlemny az letsznvonalat, vsrlerőt illető kvetelseiket jogosnak, kielgtsket lehetsgesnek tartja. Brmilyen oldalrl kzeltjk meg a politikt, botrny, hogy a vilg tdik gazdasgban kilencmilli ember, a lakossg mintegy 15 szzalka l a nyomorkszb alatt. Macron gyors intzkedseit, mint a minimlbr 100 eurs emelse, elgedetten fogadtk, de strukturlis vltozsok nlkl a nyomor jratermelődik.
Jval veszlyesebbek a valsznűleg kvlről sgott politikai kvetelsek: az eddig a kztrsasgi elnk jogkrbe tartoz npszavazs rendszerestse, a kpviselők visszahvhatsga s a szavazatarnyos vlasztsi rendszer. Kln-kln mindhrom tlet megvalsthat, egyttesen az V. kztrsasg vgt, kormnyozhatatlansgot jelentennek s utat nyithatnak a nemzetmentő dikttorjellteknek.



j utakat keresnek?
Az elnk s a kormny ellenlpsknt "nagy vitasorozatot" kezdemnyezett. Macron s douard Philippe miniszterelnk kltsget s fradtsgot nem kmlve bevetettk magukat. Polgrmesterekkel, regionlis kpviselőkkel, egyetemistkkal, nyugdjasokkal tallkoztak, most, a vitaidőszak vgn a tbb szzezer kvetels s tlet feldolgozsa folyik. Objektv, mindenre kiterjedő elemzst s rvidtvon megvalsthat javaslatokat grnek. gy is mondhatnnk, elismertk, hogy az elmlt kt v kormnyzsi gyakorlata nem fedte vlasztsi greteiket, j utakat, j mdszereket keresnek.
Figyelemremlt, hogy a ngy hnapja tart feszltsgből se a flnyes tbbsgben lvő kormnyprt, se a soksznű ellenzk nem hzott hasznot. Macron szemlyes npszerűsge jval elmarad attl, amit vlasztsi győzelmekor mrtek, de a centristkkal szvetkező "elnki prt" mg mindig vezet. Se a hrom rszre szakadt szocialistk, se a szlsőjobbra kacsint republiknusok nem emsztettk meg veresgket. j eszmk hjn megelgedtek j, meglehetősen halvny politikusok killtsval. Macron tovbbra is tartja magt a "se nem bal, se nem jobb" elvhez, de a meghirdetett halad (progressiste) ideolginak s az grt j jlti llamnak mg krvonalai sem ltszanak.
Kevs vigasz, hogy a hagyomnyos szocildemokrcia buksban magval rntotta a hagyomnyos neoliberalizmust is. A globalizci nem vita trgya, (majdnem) befejezett tny. Az zsiai s afrikai migrcis hullmokat rendőri intzkedsekkel fkezni lehet, meglltani nem. A munkanlklisg valamit cskkent, de mg mindig a ktszerese a szomszd nmetorszginak. Vgl: hogyan lehet rtelmezni azon millik szavt, akik beszlni se tudnak?
Az elnk kt kzeli tancsadja lemondott, hogy az j rend j ideolgijt kidolgozza. A ksrlet kzhelyekbe fulladt. A kzelgő EP-vlasztson mind a szocialistk, mind a republiknusok listjt politikusok hjn filozfusok vezetik. Srga mellny helyett Szkratsz s Platn tgja? Kt s flezer vvel ezelőtt a demokrcit a "harminc zsarnok" uralma kvette!

************************************************** ******



















************************************************** *********
Flelmetes jtszmt jtszik Putyin

Oroszorszg nincs abban a helyzetben, hogy megvlogassa szvetsgeseit, a rgi szovjet kapcsolatokra csak addig alapozhat, amg megőrzik a befolysukat azok az erős emberek, akikkel korbban zletelt. Vlagyimir Putyin elnk ezrt rendkvli kockzatokat knytelen vllalni klpolitikjban.
Mire Vlagyimir Putyin gy dnttt, hogy jrapti a volt Szovjetuni befolysi vezett a feltrekvő vilgban, addigra a volt szvetsgesek, -mr amelyikknl mg volt keresnivalja Oroszorszgnak - ingatagg vltak - rja az orosz klgyeket elemző cikkben Leonid Bershidsky, a Bloomberg publicistja.
A legismertebb plda erre Szria, amelyben a volt szovjet szvetsges Bassr el-Aszad elnk az j vezred legvresebb polgrhborjba bonyoldott bele. Moszkva csak egy kockzatos nylt katonai beavatkozssal tudta hatalmon tartani, ami radsul nem hozott egyrtelmű eredmnyt: az orszg romokban hever s a Szria miatt Irnnal kttt elvtelen szvetsg tbbet rt, mint hasznl, mert szembe fordtja az orosz vezetst a Nyugattal s Izraellel.

Mshol sem jobb a helyzet

Algria korbbi "rks" elnke, Abd el-Azz Buteflka irnytsa alatt az orosz fegyverek legnagyobb vsrolja volt, s a Kreml abban bzott, hogy ez az agg vezető tvozsa utn is gy maradhat. A nemrgiben kinevezett j klgyminiszter Ramtane Ramamra ugyan elutazott Moszkvba, hogy kormnya tovbbi egyttműkdsi kszsgről biztostsa az orosz vezetst, m nhny nappal ezt kvetően menesztettk a posztjrl.

s az jabb orosz prblkozsok mg ingovnyosabb terepre vezettek - rja a Bloomberg cikkrja. A Venezuelban eszkzlt orosz befektetsek j esllyel odavesznek az omladoz rendszer bedőlse nyomn. Itt szba sem jhet egy a szriaihoz hasonl katonai mentőakci.

Az Omar el-Basr szudni vezetővel kttt szoksos orosz zletek - fegyverelads, atomerőmű-pts, haditengerszeti bzis a Vrs-tengeren - a december ta tart tntetsek miatt szintn rgta bizonytalanok, pedig itt katonai tancsadkkal is jelen vannak az oroszok. A prilis puccsra rszben az volt a hivatalos orosz reakci, hogy trvnytelen, rszben az, hogy ennek ellenre folytatni akarjk a megkezdett egyttműkdst.

A lbiai projekt

Kln figyelmet rdemel az oroszok lbiai jelenlte, mivel a napokban az orszgban dl polgrhbor miatt ugrott meg a kőolaj ra. Ebben az orszgban egyszerre ptenek a rgi kapcsolatokra, miutn a Kadhafi-rezsim j viszonyt polt a nhai Szovjetunival, illetve az olyan opportunistkkal kttt zletekre, akik kszek orosz fegyvereket vsrolni.

Kadhafi fia, aki duzzad a politikai ambciktl fenntartotta apja magas szintű orosz kapcsolatait, m Moszkva egyttműkdik Halifa Haftr tbornaggyal is, akinek csapatai ostromoljk Tripolit. A Kreml minden jtkossal trgyal annak rdekben, hogy jjptse a Kadhafi-rban kialakult, kzs energetikai vllalatok műkdtetst grő kapcsolatokat. Vlhetően tbb keresnivaljuk van Haftrnl, mint ellenfelnl, az ENSZ tmogatst lvező lbiai kormnynl.

Ktelemű ajnlat

Oroszorszg az 1990-es vekben nmagval volt elfoglalva, gy vszesen fellazultak a volt Szovjetuni kapcsolatai a harmadik vilg egyes orszgaival. Mivel sem a Kzel-Keleten, sem zsiban, sem Latin-Amerikban nem tudja felvenni a versenyt a nla gazdasgilag sokkal erősebb USA-val vagy Knval, olyan partnereket keres, akik nyitottak kt elemből ll ajnlatra: katonai egyttműkds s fegyvereladsok prostva a nagy orosz llami vllalatok - főknt olaj- s gzcgek, illetve a Roszatom - befektetseivel az orszgban.

Ez a csomag sszevetve a lehetsges amerikai s knai ajnlatokkal nem lehet vonz azoknak a politikusoknak, kik az orszguknak akarnak jt, m a szemlyes meggazdagods szempontjbl vonz lehet - vli a Bloomberg publicistja. Az zlet nem felttlenl hivatalos csatornkon folyik. Jevgenyij Prigozsin szentptervri vllalkoz pldul katonai magnvllalkozsval kapcsoldik be helyenknt. Kzp-Afrikban olyan rezsimet tmogatnak orosz katonai tancsadkkal, amely nem ellenőrzi orszga terletnek nagyobb rszt, gy a Kremlnek nem j befektets. Prigozsin viszont megkeresi rajta a pnzt.

Gigantikus kockzat

Az sszes emltett klpolitikai vllalkozssal az a gond - akr hivatalosak, akr flhivatalosak -, hogy olyan partnerekkel kell a Kremlnek egyttműkdnie, akik irtzatosan kockzatos jtkot jtszanak. Az oroszok, mivel nincsenek elktelezett szvetsgeseik, knytelenek azokra feltenni a lapjaikat, akik kszek hozzktni jvőjket Moszkva agresszv nemzetkzi politikjra s homlyban marad előnyket knl gazdasgi ajnlatra.

Stratgiailag fontos helyeken semmi eslyk megvetni a lbukat s mivel hazrdjtkot jtkot jtsz partnereiknek sok az ellensgk, a velk kttt alkalmi kapcsolat ra ms kapcsolatok lehetősgnek elvesztse.

Ha Nicols Maduro bukik Venezuelban vagy Haftr nem tudja megvetni a lbt Tripoliban, akkor a hozzjuk fűződő kapcsolatokba fektetett pnz elvsz. A Kreml igyekszik keresni a kapcsolatot msokkal, akik a helykre llhantnak, hogy fenntartsa az olaj- s gzipari zleteket, vagy a haditengerszeti jelenlt lehetősgt. Csakhogy a nagy ttre menő hazrdjtkoknak rszei a nagy buksok.

------------------------------------------------------------------------------------------
-------------------------------------------------------------------------------------------

Kurz nekiesett az FP-nek



Ki akarja zrni a szlsősgeseket kormnybl az osztrk kancellr, akire Berlinből is egyre nagyobb nyoms nehezedik.
Szokatlanul lesen brlta a koalcis partnert, a jobboldali radiklis Osztrk Szabadsgprtot (FP) Sebastian Kurz osztrk kancellr. Felszltotta a szlsősges politikai erőt: hatroldjk el az ultraradiklis Identitrius Mozgalomhoz tartoz prttagoktl.

Kurz szokatlanul kemny felszltsa azrt is vratlan, mert az osztrk kormny esetben ltalnos: azt a benyomst keltik, mintha mindig minden a lehető legnagyobb rendben lenne a kabinetben. A kancellr a lehető legritkbban brlja partnert. Ehhez kpest most a Twitteren gy fogalmazott: a jobboldali radiklisok semmivel sem jobbak az iszlm szlsősgeseknl. Kifejtette, hatrozott fellpst vr el a szabadsgprttal a szlsőjobboldali mozgalommal szemben, s elfogadhatatlannak tartja, ha tfedsek vannak a prt s a mozgalom kztt. A radiklis ideolginak nincs helye trsadalmunkban - fejtette ki.

Ausztriban a mozgalomnak nincs politikai slya. Az identitriusok a kultrrasszizmust kpviselik, azt valljk, hogy az eurpai kultrt az iszlamistk fenyegetik. A mozgalom Franciaorszgban jtt ltre, majd ms llamokra is tterjedt. Befolysolta a 2003-ban Olaszorszgban alaptott jfasiszta CasaPound nevű mozgalmat is. Ausztriban 2012-ben jegyeztk be. A mozgalom a kzssgi hlkon hallat magrl, illetve klnfle akcikat hirdet. Miknt kerltek az identitriusok Bcsben kormnyzati szintre? Mlt hten derlt fny arra, hogy szvivőjk, Martin Sellner nagy sszegű adomnyt kapott attl a mernylőtől, aki az j-zlandi Christchurchben 50 muzulmnt mszrolt le. A kabinet ezutn bejelentette, vizsglja a lehetősgt annak, miknt oszlathatnk fel a mozgalmat. Mint azonban jogi szakrtők rmutattak, ez nem is grkezik annyira egyszerű feladatnak. Ksőbb azonban egyes osztrk lapok rmutattak, akadnak kzs pontok a mozgalom s az FP kztt. A jelek szerint Kurz annyira komolyan veszi ezeket az rteslseket, hogy nylt elhatroldst vr a szabadsgprttl. Az identitriusok a hadseregnek sem lehetnek tagjai - rta pnteken a Der Standard.

Mint a Neue Zrcher Zeitung rja, elkpzelhető, hogy az osztrk kancellr ezzel szvessget is tesz a prtnak. Azt mr rgta lehet tudni, hogy az Osztrk Szabadsgprt kapcsolatai igencsak szvlyesek a szlsősges bajtrsi egyeslettel, a Burschenschafttal, tovbb ms szlsőjobboldali csoportokkal is. Heinz-Christian Strache, az FP elnke ugyanis egyre nagyobb tvolsgot prbl tartani a prt szlsősgeseitől, ezzel is megprblja igazolni azt, hogy az FP igenis minden szempontbl alkalmas a kormnyzsra.

Mi vlthatta ki Kurz felhborodst:? Rszint az, hogy hrom hrszerzs felett is szabadsgprti politikusok gyakoroljk a hatalmat. Mrpedig ha az FP egyes politikusai neonci, illetve Oroszorszghoz kthető szervezetekkel bartkozik, akkor fennll a veszlye annak, hogy fontos titkosszolglati rteslsek jutnak el a Kremlhez. Kurznak elsősorban nem is Strachval van gondja, hanem az ltala megbzhatatlanabbnak tartott Herbert Kickl belgyminiszterrel, aki 2016-ban, az FP főtitkraknt beszdet is mondott az indentitriusok egyik rendezvnyn. Kurz Ausztria hrnevt flti. Ha kiderlne, hogy az osztrk belgy egy harmadik orszgnak szivrogtat, akkor ms llamok titkosszolglatai is alaposan megfontoljk azt, mit adjanak tovbb Bcsnek. A nmet keresztnydemokrata politikus, Elmar Brock mr tett is erre val utalsokat, ami azt jelzi: Berlinből is egyre nagyobb nyoms nehezedik Kurzra, hogy zabolzza meg a kormny szlsősges elemeit.

-------------------------------------------------------------------------------------------------
---------------------------------------------------------------------------------------------------

Horvt-szlovn konfliktus: aggaszt rszletek szivrogtak ki

A szlovn titkosszolglat (SOVA) arrl tjkoztatta a szlovn kormnyt, hogy a horvt titkosszolglat (SOA) llt a Pirani-bl krli hatrvitval sszefggsben kirobbant lehallgatsi botrny mgtt, ami komoly aggodalomra ad okot - mondta Marjen Sarec szlovn kormnyfő.
Elmondta: a SOVA-jelentsről nem mondhat tbbet nemzetbiztonsgi okokbl, de amit megtudott, az nem ad okot derűltsra a kt orszg jszomszdi viszonyt illetően. A nemzetkzi dntőbrsg 2017-es hatrozata ta Ljubljana lezrtnak tekinti a Horvtorszg s Szlovnia kztt fennll hatrvitt .
Szlovnia mg az v decemberben megkezdte a hgai dntőbrsg hatrozatnak vgrehajtst azokon a rszeken, amelyek a tengeri hatrvonalra vonatkoznak, annak ellenre, hogy Horvtorszg tovbbra sem tekinti magra nzve ktelező rvnyűnek a dntst. Zgrb azt kvetően hatrozott a dntőbrsgi rendezstől val visszalpsről, hogy 2015 nyarn kiszivrgott: Ljubljana feltehetően lobbizott a brsgon, hogy megszerezze a Pirani-bl ktharmadt.

A horvt sajtban olyan lehallgatsi felvtelek leiratai jelentek meg, amelyek arra utalnak, hogy a szlovn fl a brsg szlovn tagjn keresztl Ljubljana szmra kedvező dntst lobbizott ki a dntőbrsgon. Emiatt lemondott az eljrsban Szlovnit kpviselő jogsz, Simona Drenik, valamint a nemzetkzi dntőbrsg szlovn tagja, Jernej Sekolec is.

Arrl, hogy a horvt titkosszolglat hallgatta le Drenik s Sekolc telefonbeszlgetst, a napokban előszr a szlovn kereskedelmi POP-TV szmolt be, majd tvette a tbbi sajtszerv is. Sarec ezzel kapcsolatban elmondta: egyrszt elgedettek a szlovn titkosszolglat munkjval, msrszt aggodalomra ad okot az a tny, hogy ilyen megtrtnhet az Eurpai Uniban s kt olyan szomszdos orszg kztt, amelynek viszonya barti kellene, hogy legyen.

Szlovnia s Horvtorszg 2009-ben fordult nemzetkzi dntőbrsghoz. Az gyben eljr hgai testlet kt ve Szlovnia javra dnttt, s kimondta, mdostani kell a hatrokat, hogy a szlovnek ne csak horvt terleti vizeken keresztl tudjanak kijutni az Adriai-tengerre. A horvt kormnyfő mr akkor kijelentette, Zgrb nem tekinti ktelező rvnyűnek a dntst, s nem ll szndkban eleget tenni az abban foglaltaknak, mert - mint mondta - a horvt parlament mr 2015-ben dnttt arrl, hogy kihtrl a horvt-szlovn hatrvita dntőbrsgi rendezsből, miutn kiszivrgott: Ljubljana feltehetően lobbizott a brsgon, hogy megszerezze a Pirani-bl ktharmadt.

Szlovnia tavaly mrciusban ktelezettsgszegs megllaptsa irnti keresetet nyjtott be Horvtorszg ellen az Eurpai Bizottsghoz, majd jliusban az Eurpai Brsghoz fordult jogorvoslatrt.

































Forrs:mti/napi/nepszava/index/yt/en

Hasonl tmk: