Miközben az ENSZ klímaváltozással foglalkozó bizottsága szerint 2050-ig gyakorlatilag nullára kellene csökkenteni a világ szén-dioxid-kibocsátását, különben a klímaváltozás beláthatatlanul súlyos következményekkel járhat, Magyarország csak minimális mértékben tud hozzájárulni az ügy sikeréhez, hiszen a globális kibocsátásnak mindössze alig több mint egy ezrelékéért felelős. Voltak azonban idők, amikor az ország ennél jóval nagyobb szerepet játszott az üvegházgáz-kibocsátásban: a 19. század végén még az egy főre eső és az összesített kibocsátás tekintetében is a világ 15 legnagyobb kibocsátója közé tartoztunk. A hazai szén-dioxid-kibocsátás csúcsát az 1950-es évek erőltetett iparosítása hozta el, ehhez képest napjainkra kevesebb mint negyedére csökkent Magyarország részesedése a globális szén-dioxid-kibocsátásból.


Saját bőrünkön gyakran nem érzékeljük azt, amit a statisztikai adatok egyértelműen jeleznek: a globális átlaghőmérséklet gyors emelkedését. A távoli földrészekről érkező aggasztó hírek egyelőre a jelek szerint a társadalmak és a kormányok többségének ingerküszöbén nem jutnak át, az éghajlat helyi változását és eltérését a sokéves átlagtól pedig sokszor pozitívan fogadjuk, különösen, ha az évszakban megszokott hűvös, csapadékos idő helyett napsütés és kellemesen enyhe hőmérsékleti viszonyok uralkodnak.

Pedig a Föld éghajlata rohamtempóban melegszik, az 1980-as évek eleje óta évtizedenként több mint 0,1 Celsius-fokkal, amit a University of Oxford projektje, az Our World in Data kimutatásai is jeleznek. A felmelegedés az északi féltekén az átlagnál is gyorsabb. Mindez egybevág más jelentésekkel, például a Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központjának 2018 őszén publikált anyagával, amely szerint több európai város átlaghőmérséklete már 2017-ig több mint 1,5 Celsius-fokkal emelkedett a 20. században mért átlaghoz képest, vagyis a felmelegedés sok helyen már most meghaladta a Párizsi Klímaegyezményben is célul kitűzött, legfeljebb 1,5 fokos hőmérséklet-emelkedést (az elsődleges cél 2 fokon belül tartani a felmelegedést).

A jelenséget mai tudásunk szerint nagyrészt az emberi tevékenységből eredő szén-dioxid-kibocsátás okozza. Az emisszió és a szén-dioxid légköri koncentrációja 2018-ban valószínűleg új rekord magasságba emelkedett, pedig az ENSZ klímaváltozással foglalkozó bizottságának legutóbbi jelentése szerint 2030-ra 45 százalékkal kellene csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást a 2010-es szintekről, 2050-re pedig nullára kellene visszaszorítani ahhoz, hogy elkerüljük a katasztrofális mértékű klímaváltozást.
Az egyes országok hozzájárulása a globális szén-dioxid-kibocsátáshoz természetesen óriási szórást mutat. Míg 2016-ban Kínában valósult meg a teljes globális emisszió közel 30 százaléka, addig Magyarország mindössze annak 0,14 százalékáért, tehát alig több mint ezred részéért volt felelős. Az arány nagyjából megegyezik a skandináv államokéval, valamivel kisebb, mint Ausztria, Csehország vagy Románia, de nagyobb mint Szlovákia, Szerbia vagy Bulgária súlya.

Ez enyhe emelkedés 2013-2014-hez képest, azonban hosszú távon a hazai kibocsátás részaránya fokozatos csökkenést mutat. Az 1950-1960-as években az arányszám még többnyire 0,5-0,6 százalék között mozgott; de újabb jó fél évszázadot, a 19. és 20. század fordulójáig kell visszamenni az időben ahhoz, hogy fél százalék feletti magyar hozzájárulásról beszélhessünk. Az 1750-ig visszaszámolt adatok alapján Magyarország szén-dioxid-emissziója a reformkor elején, 1830-ban vált látható nagyságúvá, ekkor a mait megközelítő, 0,13 százalékos súllyal járult hozzá a globális emisszióhoz. A becslésen alapuló, ezért óvatosan kezelendő adatbázis szerint a legnagyobb, 0,6 százalékot valamivel meghaladó részesedést 1954-ben, a legalacsonyabbat, nem egészen 0,04 százalékot 1846-ban érte el az ország: ez azt jelenti, hogy 1954-ben több mint 15-ször nagyobb részét tette ki a magyar kibocsátás a globális emissziónak, mint bő évszázaddal korábban.

Magyarország 48 millió tonna CO2-t bocsátott a légkörbe 2016-ban, ami eltörpül Kína több mint 10 milliárd tonnás vagy az Egyesült Államok jóval 5 milliárd tonna feletti emissziójától, de Németország több mint 800 millió tonnája mellett is. A régiós országok között Csehország hasonló lakosságszám, de nagyobb ipari szektor mellett több mint kétszer annyi szén-dioxidot termelt (105 millió tonna), de Ausztria és Románia (68, illetve 78 millió tonna) emissziója is jócskán meghaladta Magyarországét, Ukrajnáról nem is beszélve (241 millió tonna). Abszolút értelemben a legtöbb szén-dioxidot, több mint 90 millió tonnát 1984-ben bocsátotta a légkörbe a magyar gazdaság. A kedvező folyamat szorosan összefügg a magyar gazdaság karbonintenzitásának visszaesésével, amiben a szocialista nagyipar összeomlása jelentős szerepet játszott.

A fentiekből következően a klímatéma szempontjából az egyik legfontosabb mutató, az egy főre vetített kibocsátás tekintetében Magyarország Európában a legjobbak között van 4,89 tonna/fő/év adatával, amit csak néhány balkáni ország és Moldova múl alul. Nem így volt ez a 19. és 20. század fordulóján, amikor jóval alacsonyabb, 1,35 tonnás értékével is Magyarország a világon a 13. volt az egy főre eső emissziót tekintve.

A fentiekből következik az is, hogy Magyarország a múltbeli emissziót is magába foglaló kumulatív adatok tekintetében nem szerepel a lista első felében. A 2016-ig összesen kibocsátott 4,83 milliárd tonna CO2 jóval elmarad nem csak a kétes dicsőségű első helyet magáénak tudó Egyesült Államok 394 milliárd tonnás, valamint az európai első Németország közel 90 milliárd tonnás adatától, de a térségben Csehország és Románia (egyaránt 8 milliárd tonna felett) és Ausztria (5,24 milliárd tonna) is jóval többet termelt az üvegházhatású gázból, mint Magyarország, nem beszélve a széntől erősen függő Ukrajnáról és Lengyelországról (25-26 milliárd tonna). A korábbiakon túl történelmi és földrajzi okok miatt is (az első világháborút követő területi, lakossági, bánya- és erdő-veszteségek) a 19. század végéig kell visszamennünk ahhoz, hogy az összesített magyarországi kibocsátást világszinten is meghatározónak láthassuk; 1883-ig például Magyarország bocsátotta ki a 13. legtöbb szén-dioxidot a világ összes országa körül.

































Forrásortfolio

Hasonló témák: