Br Japn s Dl-Korea kapcsolata a feldolgozatlan trtnelmi srelmek miatt eddig sem volt felhőtlen, az utbbi hnapokban a megszokottnl is sokkal jobban elfajult a kettejk kztti acsarkods, s katonai incidensig fajult a helyzet. Ennek pedig mlyebb geopolitikai jelentősge is van, hiszen az Egyeslt llamok kt legfontosabb zsiai szvetsgesről van sz, akik egyttműkdse elengedhetetlen Kna s szak-Korea fken tartshoz, s ltalban vve a rgi stabilitsnak megőrzshez.

Ha azt krdeznk az embertől, hogy melyik orszgok fenyegetik megtorlssal szomszdjaikat manapsg zsiban, akkor vlhetően a legtbben szak-Korera vagy Knra gondolnnak. Nem mintha ez nem lenne helyes vlasz, m az utbbi hnapokban kt, az elmlt ht vtized sorn jellemzően bks orszgnak, Japnnak s Dl-Korenak is sikerlt egy kisebb vlsggcot kialaktania maga kztt.

A kt orszg ugyan eddig sem volt kifejezetten jban, de a feldolgozatlan trtnelmi srelmekből fakad feszltsgeket legfeljebb diplomciai odamondogatssal kezeltk. Tavaly v vge ta azonban szintet lptek: brsgi gyekkel, vagyonelkobzssal, korbbi megllapodsok felrgsval, sőt nemrg egy tengeri katonai incidenssel jutottak el oda, hogy az amerikai sajt vlsgfenyegetsre hajlamos rsze mr vlsgot emleget kztk.

Ennek pedig tgabb geopolitikai jelentősget klcsnz, hogy az Egyeslt llamok kt legfontosabb zsiai katonai szvetsgesről van sz, amelyek fontos szerepet kellene hogy jtsszanak Kna s szak-Korea kordban tartst s Kelet-zsia stabilitsnak biztostst illetően.

Persze a vlsgfenyegets azrt egyelőre tlzs, de tny, hogy a japn-koreai acsarkods egyhamar nem ltszik abbamaradni:

egyrszt a mlyebb okok nyolc-kilenc vtizedes srelmekre vezethetők vissza, amelyeket lthatan nem gygytja az idő;
msrszt mindkt oldalra igaz, hogy a belpolitikai rdekek nem a feszltsg csillaptst, inkbb tovbbi tzelst diktljk, teht politikai akarat sem nagyon van a megbklsre;
harmadrszt a kelet-zsiai geopolitikai helyzet vltozsa sem a megbkls irnyba mutat.

Mr majdnem lőttek

A japn-koreai feszltsgek trtnett mr csak azrt is nehz bemutatni, mert nem egyrtelmű, hol kezdje az ember, s knnyen elg mlyen el lehet veszni a trtnetben:

a katonai vdaskods tavaly december vgn indult,
de ezt megelőzően mr vek ta folyt a vita a japn hadsereg ltal a 20. szzad első felben prostitcira knyszertett koreai nők s knyszermunkra vont koreai frfiak krptlsa kapcsn,
amely vita első krben egy 1965-s bkemegllapodsra vezethető vissza,
msodik krben a koreai hbor alatti s utni nemzetkzi helyzethez kapcsoldik,
de vgső soron a Koreai-flsziget japn megszllsa (1910-1945) alatt elkvetett visszssgokrl szl,
amelyek igazbl a 19. szzadi japn nyugatosods s imperializmus folyomnyai.

Kronologikusan visszafel haladva, a legfrissebb feszltsgek egy jrőrző japn katonai replő s egy dl-koreai hadihaj furcsa tallkozshoz ktődnek. Japn azzal vdolta meg Dl-Koret, hogy egy rombolja december 20-n clvezető radarjval befogta s hossz ideig kvette, magyarul clba vette a japn feldertőgpet. Toki szerint a japn Noto-flszigettől nem messze trtnt incidens ellensges jellegű volt, hiszen a clvezető radar hasznlata a tzels előtti utols fzis, ami teljesen indokolatlan egy barti orszg gpvel szemben. Ezzel szemben Szul azt lltja, hogy rombolja egy, a tengeren sodrd szak-koreai hajnak nyjtott segtsget, s az szaki haj befogsra hasznlt egy olyan radart, ami br tűzvezetsre is hasznlhat, de nem a haj fő tűzvezető radarja.

Erre vlaszul Toki nyilvnossgra hozott egy videt, ami a japn kormny llspontja szerint cfolja a koreai lltsokat, s azt is ltni rajta, hogy a koreai haj nem reagl a japn replő kommunikcis ksrleteire. Mire Szul kzztette sajt videjt az incidensről, ami szerinte azt bizonytja, hogy a japn replő veszlyesen manőverezett. Erre Toki kzztett egy hangfjlt, ami azt hivatott bemutatni, hogy igenis clba vettk a gpet. Erre Szul nyilvnossgra hozott pr kpet egy jabb incidensről, amely szerint egy japn jrőrgp veszlyesen megkzeltett egy dl-koreai hajt a Srga-tengeren. Erre a japnok kzltk, szerintk a kpek perspektvja torzt, s sokkal tvolabb voltak a koreai lltsnl.



Barti ellensgek

A kt fl vdelmi tisztviselői a korbbi sikertelen egyeztetsek utn letettek az gy megtrgyalsrl, s mindkt kormny azt kveteli a msiktl, hogy azonnal krjen bocsnatot. Kzben a japn kormnyprt hevesebb vrmrskletű tagjai kemny vlaszlpseket, mg egyes koreai politikusok megtorlst kvetelnek a japn provokci miatt, a dl-koreai hzelnk pedig szemlyes bocsnatkrsre szltotta fel s a "legnagyobb hbors bűns finak" nevezte a japn csszrt, mire a japn klgy kzlte, hogy a csszrt senki nem utastgathatja, s azonnal krjenek bocsnatot, amirt belekevertk a dologba az uralkodt.

A balh kapcsn pedig az is felmerlt Szulban, hogy fel kne mondani minden katonai egyttműkdst Japnnal. Ez utbbi az igazn lnyeges az gyben, hiszen a katonai egyttműkds megszaktsa mg annak fnyben is radiklis lps lenne, hogy a kt orszg kapcsolata hagyomnyosan hullmz. Toki s Szul kapcsolata ugyanannyira knyes, mint amennyire fontos, fogalmaz egy japn elemző.


Mun Dzse In dl-koreai elnk (j) fogadja Kono Taro japn klgyminisztert Szulban 2018. prilis 11-n.
Fot: Kim Hi Csul / MTI / EPA

A kt orszg kzti katonai s hadiipari egyttműkds az 1960-as vekre nylik vissza, az elmlt vtizedekben relatve egy hron pendltek szak-Korea krdsben, s 2016-ban szerződst ktttek a katonai informciik megosztsrl. Emellett az 1990-es vek ta Japn br diplomatikusan, de nyltan vllalta az amerikai hadsereg dl-koreai tevkenysgnek tmogatst is.

Ezt pedig Washington is sztklte: az Egyeslt llamok geopolitikai cljait, az erősdő Kna fken tartst s szak-Korea megrendszablyozst nehz lenne Japn s Dl-Korea tmogatsa nlkl, biztos s stabil szvetsgesi httr hinyban elrni. De ugyanez igaz Szul s Toki klpolitikai cljaira: a hrom orszg csak egyttes erővel, stabil regionlis viszonyok kztt tudja rvnyesteni rdekeit.

A katonai egyttműkds persze nem mindig volt felhőtlen, pldul 2012-ben, amikor előszr akartk megktni a katonai informcimegosztsi paktumot, Dl-Koreban hatalmas belpolitikai botrny lett belőle. Ennek ellenre, ahogy egy amerikai elemző is mondta, a katonai gyeket nagyrszt elkerltk a feszltsgek, hiszen az szak-Korea jelentette fenyegets elleni kzs vdelem, illetve az Egyeslt llamokkal fenntartott kzs szvetsg fontosabb volt, mint a napi politika.
Ellensges partnerek

Ez utbbi tren azonban mintha megvltozott volna a helyzet. Ahogy egy dl-koreai akadmikus a mostani feszltsgek kapcsn rmutatott, mindkt oldalra igaz, hogy a hatalmon lvők (bel)politikai hasznot akarnak hzni feszltsgek sztsbl, teszik ezt a kt orszg biztonsgpolitikai rdekeinek krra. Az ilyen katonai incidenseket gyakran el lehet simtani, ha mindkt fl ezt akarja a mostani eset pont azrt jutott idig, mert egyik sem volt erre hajland.

A dl-koreai oldalon azzal vdoljk Japnt, hogy Abe Sindz jobboldali miniszterelnk belpolitikai clokbl akarja felkorbcsolni a feszltsgeket.

Abe Sindz
Fot: MTI / EPA

Abe rgi clja, hogy a vltoz biztonsgi krnyezetre, a knai s szak-koreai fenyegetsre hivatkozva megvltoztassa az orszg alkotmnynak kilencedik cikkt, amely tiltja a hadsereg fenntartst s a szűken vett terleti nvdelmen kvl a hadvisels minden formjt Japn szmra. Ezt viszont Szulban (s a japn baloldalon) mr csak azrt sem tartjk j tletnek, mert gy rzik: Abe s prttrsai lekicsinylik, sőt egyes kijelentseikkel tagadjk Japn mltbli hbors bűneit.

Tokiban ezzel szemben az a narratva az uralkod, hogy a dl-koreai elnk, Mun Dzsein folytat ellensges politikt Japnnal szemben, kisebb rszt mert a japnok trtnelmi bűneinek emlegetse a dl-koreai politikban vtizedek ta bevett npszerűsgnvelsi eszkz; nagyobb rszt pedig azrt, mert ppen

nagyban prbl kibklni szak-Koreval, a Korea-kzi kapcsolatokban pedig hagyomnyosan fontos kzs pont Japn gyűllete:

ebben Szul s Phenjan elg knnyen egyet tud rteni. Br a felsznen ez olyan jelkpes gyekben is megmutatkozik, mint mondjuk a Japn-tenger elnevezse elleni kzs harc, azrt a dolog gykerei messze nem ilyen trivilisak.
Mg nem zrult le a vilghbor

A katonai incidens eleve egy tgabb elhideglsi folyamatba illeszkedik, ami vek ta tart, s a Koreai-flsziget japn megszllsnak idejből fakad. Ezt a magyar kzpiskolai trtnelemknyveknl is egyszerűbben (s bntan leegyszerűstően) nagyjbl az albbiak szerint lehetne sszefoglalni.

Japn a 19. szzad msodik felben amerikai nyomsra knytelen volt megnyitni magt a vilg előtt, ennek kapcsn pedig szembeslt vele, hogy a fehr ember mindenkit legyőz, aki egy kicsit is gyengbb nla.
gyhogy elkezdett nyugati mintra iparosodni s a krnyező orszgok krra gyarmatbirodalmat pteni. Ennek folyomnyaknt előszr Kntl vette el Tajvant, majd az oroszoktl Szahalint, vgl pedig elfoglalta az egsz Koreai-flsziget. Tette mindezt mg brit szvetsgesknt, j kt vtizeddel az orszg fasizldsa s az angolszsz hatalmakkal val szembefordulsa előtt.
A japnok a gyarmatokat a szoksos mdon kizskmnyoltk s elnyomsban tartottk (br van olyan narratvja is a dolognak, hogy a japn megszlls hozta ltre a koreai ipart s infrastruktrt, de ez azrt legalbbis vitatott nzet). Klnsen az 1930-as vektől, amikor Japn fasiszta fajelmleti httrrel (a felsőbbrendű japnok megteszik azt a szvessget, hogy elviszik a fejlődst az alsbbrendű zsiai npekhez), npirtsok s ms hbors bűnk ksretben bekebelezte fl Knt s fl Kelet-zsit.
Japn az 1930-as vek kezdettől 1945-ig permanens hbort folytatott, s a hadigazdasg idejn a Koreai-flsziget fontos htorszga volt: a terlet minden ltező erőforrst prbltk kisajtolni, koreaiak szzezreit fogtk knyszermunkra (sokakat Japnba is hurcoltak), a japn hadsereg tevkenysgt pedig a helyi nők szexulis kizskmnyolsa ksrte.
Japn 1945-s veresge utn Koret felosztottk a nagyhatalmak, Japn kzben (rszben pont Korea felosztsa s a hideghbor kialakulsa miatt) ellensgből az amerikai hadsereg legfőbb zsiai bzisv vlt. gy a gyarmatosti mlt rendezse csak elg ksőn kerlt az asztalra, s Dl-Korea eleve gyenge trgyalsi pozcibl indult.
Mindenesetre 1965-ben a kt orszg megllapodott, hogy Japn akkori rtken 300 milli dollrnyi seglyt s 500 milli dollrnyi kedvezmnyes klcsnt folyst Szulnak, cserbe Szul minden krignyt kielgtettnek veszi, s a kt orszg mltbli gyeit lezrtnak tekinti.

Pnzt s bocsnatot

Szul ezt a pnzt a koreai hborban lerombolt orszg jjptsre s modernizlsra klttte, ahogy az 1980-as vekben kapott ngymillird dollros japn fejlesztsi tmogatst is. Teht a knyszermunka s knyszerprostitci ldozatai nem kaptak krtrtst, emiatt j nhny pert indtottak Japn ellen, amit az utbbi időben a dl-koreai politika is erősebben tmogat. A japn brsgok azonban rendre azzal utastjk el a kereseteket, hogy a krtrtst az 1965-s szerződs rendezte.

Mindez sszekapcsoldik azzal a dl-koreai lltssal, hogy Japn nem krt megfelelően bocsnatot bűneirt, nem tanstott megbnst, s prblja kisebbteni s relativizlni, ha nem egyenesen tagadni mltbli tetteit. Japnt azrt is hossz ideje brljk, amirt az orszg hbors tetteit elhallgat kzpiskolai tanknyveket is engedlyeztet, s ltalban vve az oktatsi rendszer nem fektet hangslyt a japn hdtsok okozta szenveds bemutatsra.

A japn politikusok viszont arrl beszlnek: klnbző kormnyok kismilliszor elmondtk mr, hogy sajnljk a mltbli tetteket, de most mr kezdenek belefradni abba, hogy a koreaiak mindig j bocsnatkrst akarnak.
Egy lps előre, kettő htra

A tmnak elg jelentős irodalma van, de a politikai megfontolsok mindkt oldalon fontosabbak a tudomnynl. A krdskrrel kapcsolatos hisztrikus kzllapotokat jellemzi, hogy 2016-ban egy koreai professzort krtrtsre kteleztek, mert kutatsa eltrt a hivatalos narratvtl, s megkrdőjelezte a nhai szexmunksok beszmolinak megalapozottsgt. Japn pedig visszahvta dl-koreai nagykvett, amikor szobrot emeltek a prostitcira knyszertett koreai nők emlkre szuli kvetsge előtt.

A msodik vilghbor alatt a megszll japn katonk ltal prostitcira knyszertett dl-koreai nők egyike, Ri Jong Szu egy 90 ves sorstrsa, Kim Bok Dong gyszszertartsn a szexrabszolgk szuli emlkművnl, a japn nagykvetsg előtt 2019 februr 1-jn. Az idős nő janur 30-i hallval huszonhromra cskkent a mg lő vilghbors knyszerprostitultak szma Dl-Koreban.
Fot: Dzson Hon Kjun / MTI / EPA

A politikai botrnyok nyomn 2015-ben a kt orszg megegyezett, hogy Japn pnzből ltrehoznak egy krtrtsi alapot. m ezt a megllapodst Szul tavaly ősszel gyakorlatilag felbontotta, arra hivatkozva, hogy nem jelent megfelelő megoldst a krds rendezsre, mert Japn br bocsnatot krt az ldozatoktl, tovbbra sem ismeri el, hogy llami szinten felelőssg terheli a bordlyhzak műkdtetsrt.

A fő nzeteltrs, hogy Japn szerint a koreai nőket nem a japn hadsereg, hanem koreai vllalkozk fogtk szexmunkra (egyes jobboldali krk azt is ktsgbe vonjk, hogy knyszertettk-e őket egyltaln).

Dl-Korea szerint ez szembe megy az rintett nők beszmolival, msrszt a prostitcira knyszertett nők szenvedsnek relativizlsa, hiszen a bordlyhzrendszer nyilvnvalan a japn hadsereg ignyeinek nyomn jtt ltre. De a felmondsban az is benne van, hogy az alap ltrehozsrl az előző, konzervatv kormny llapodott meg, a mostani, baloldali elnk pedig bizonytani akarja, hogy ő tbbet tesz Japn elszmoltatsrt, mint elődje.
Vagyont s bocsnatot

A msik gy, aminek kapcsn megromlott a viszony, s ami a katonai incidens felerőstshez is hozzjrult, az a knyszermunksok krptlsa. Az alaphelyzet hasonl, mint a prostitcira knyszertett nők esetben: Japn szerint az 1965-s szerződs mindent rendez, m a dl-koreai legfelsőbb brsg őszi tlete szerint az egyni krignyek jogosak, mivel a munkra knyszertettek emberiessg elleni bűncselekmnyek ldozatai, gy klnleges elbrls al esnek.

Dl-koreai zszlt lengető emberek a Koreai-flsziget fggetlensgi trekvsei kezdetnek 99. vfordulja alkalmbl tartott nnepsgen Szulban 2018. mrcius 1-jn. A japn elnyoms ellen 1919. mrcius 1-jn kezdődtt mozgalmak ltal kiadott fggetlensgi nyilatkozat kimondta Korea fggetlensgt, annak ms orszgokkal val egyenrtkűsgt. Korea 1910-től 1945-ig, kzel 35 ven t volt a Japn Birodalom rsze.
Fot: Kim Csul Szu / MTI / EPA

Emiatt ősszel kt japn cget, a Mitsubishi cgcsoport nehzipari vllalatt s a Nippon Steel nevű aclipari vllalatot kteleztek Dl-Koreban egyenknt 90-130 ezer dollr kzti krtrts megfizetsre sszesen tizenngy felperesnek.

Mivel a cgek nem engedelmeskedett az tletnek, janur elejn elrendeltk a Nippon Steel dl-koreai vagyonnak zrolst.

Egyelőre csak a cges vagyon egy kis, a krtrts sszegnek megfelelő rszt vettk zr al, de ez is elg volt ahhoz, hogy diplomciai botrny keveredjen a dologbl. Br Toki politikai ton akarta volna rendezni a dolgot, Szulban erre nincs fogadkszsg. Japn a nemzetkzi jog megsrtsnek tartja az esetet, s korbban tbbszr kzlte, hogy ha Dl-Korea valban vgrehajtja az tleteket, akkor a Nemzetkzi Brsg el viszi az gyet.

Az egykori knyszermunksok egybknt nem csak a japn, a koreai kormnyt is perlik. Decemberben tbb mint ezren indtottak pert, egyenknt 100 millio vont kvetelve. Arra hivatkoznak: a kormny annak idejn megkapta a pnzt Japntl, ebből nekik is jr valamennyi.
Nincs fk

Hogy egy katonai flrerts utn idig fajult a helyzet, az a trtnelmi sebek s a kt orszg nacionalista politikusai mellett annak is ksznhető, hogy egyre kevesebb a kt felet fken tart erő.

Korbban a dl-koreai cgeknek nagy szksgk volt a japnbl importlt alkatrszekre, ma mr ez nem igaz, s a kt orszg gazdasgi kapcsolatai az utbbi kt vtizedben jelentősen lertkelődtek, sok tekintetben pedig rivliss vltak a japn s dl-koreai vllalatok. Magyarul a gazdasgi rdekek is egyre kevsb ellenslyozzk a politikai feszltsgkeltst.

Dl-Korea ekzben gazdasgilag sokkal kzelebb kerlt Knhoz, ma messze Kna a legnagyobb kereskedelmi partnere. Ez kln is megnehezti Szul kapcsolatt a knai piactl szintn erősen fggő, viszont politikailag a kemnyebb fellpsben hvő Japnnal, illetve az Egyeslt llamokkal is.

A feszlt helyzethez az is hozzjrul, hogy mg Barack Obama elnksge alatt az Egyeslt llamok nagy erőfesztseket tett a kt fl kzti kzvettsre, Donald Trumpot s beosztottjait a jelek szerint kevsb izgatja a krds: Washington mg csak kzvetteni sem prbl a felek kztt.

Sőt, Trump konfrontatv politikja (gazdasgi s katonai tren is csuklztatja Szult s Tokit) pont hogy elidegentette a szvetsgeseket, Ameriktl s egymstl is, jegyezte meg egy dl-koreai katonapolitikai agytrszt vezetője.

Tovbbi szempont, hogy a dl-koreai baloldal, amely a jelenlegi elnkt adja, hagyomnyosan kevsb elfogadbb az amerikai szvetsggel, s megengedőbb szak-Koreval szemben. Mun elnk mr korbban kzlte, hogy nem lesz hajland hrmas, Japn-USA-Dl-Korea szvetsgben rszt venni.
Mirt hagytuk, hogy gy legyen
Ettől fggetlenl hiba utljk egymst, elg nehz lenne a kt orszg helyzete a msik tmogatsa nlkl.

Japn mg mindig valamifle regionlis vezetőknt, az Egyeslt llamok oldaln, Knval szemben, a nylt(abb) s demokratikus(abb) zsiai orszgokat sszefog erőkzpontknt kpzeli el magt. Ezt a szerepet viszont nehz lenne fenntartania, ha kzben elidegenti Koret, ahogy egy japn szakrtő megjegyezte.

Ahogy Szulnak sem mindegy, hogy milyen a kapcsolata Japnnal, ha rendezni akarja az szak-koreai krdst. Ezt ugyanis nehz az Egyeslt llamok s az amerikai szvetsgi rendszer, tgabb rtelemben pedig regionlis tmogats nlkl megtenni. Mikzben a feszltsgek pont hogy gyengtik ezeket a tnyezőket, ezzel pedig Kna s szak-Korea malmra hajtjk a vizet.

Hiba a kzs rdekek, nem biztat, hogy mg korbban kisebb szigetvitkban s odamondogatsban merltek ki a feszltsgek, amelyeket vgl csak rendeztek, most ltszlag mindkt oldalon elgurult a gygyszer. Ezt pedig a kzhangulat s a mdia is tmogatja mindkt oldalon: kt felmrs szerint Koreban a megkrdezettek 90 szzalka szerint kell ismt bocsnatot krnie Japnnak, Japnban ez az arny majdnem fordtott, 8 szzalk.



-----------------------------------------------------------------------------------
------------------------------------------------------------------------------------------

Nem ifjaknak val vidk - idős politikusok vezetik a demokrata prt npszerűsgi listjt



A 76 ves Joe Biden vezeti a npszerűsgi listt a 77 esztendős Bernie Sanders előtt az amerikai Iowa llamban a lehetsges demokrata prti elnkjelltek sszevetsben.
A Des Moines Register, a CNN s a Mediacom Iowa Poll kzs felmrse azt mutatja, hogy az llam demokrata prti szavazinak 27 szzalka Bident, Barack Obama elnk volt alelnkt vlasztan a legszvesebben, pedig ő mg be sem jelentette hivatalosan, hogy indulni kvn a 2020-as elnkvlasztson. A baloldali kiszlsairl ismert Bernie Sanders szentor 25 szzalkkal felzrkzott a msodik helyre.

Az Egyeslt llamok tven tagllama kzl elsőknt jvő v februrjban - a főknt a vgtelen kukoricafldjeiről ismert, kzpnyugati Iowban dntenek arrl a demokrata prthvek, kinek az elnkjelltsgt tmogatjk a plyzk kzl. A Des Moines Register cmű lap előzetes felmrsei hossz vtizedeken t igen megbzhatnak bizonyultak ebben a tekintetben.
A felmrsben rsztvevők 65 szzalka szerint Bidennek - akit nem kevesebb, mint 47 vvel ezelőtt, 1972-ben vlasztottak előszr szentorr - akkora előnye van a felhalmozott tapasztalatokat illetően a tbbi aspirnssal szemben, hogy mindenkppen indulnia kell. Ezzel szemben a megkrdezettek 31 szzalka foglalt gy llst, hogy Biden ideje mr lejrt.
Az sszkphez tartozik ugyanakkor, hogy a most 27 szzalkos Bident tavaly decemberben mg 32 szzalkon mrtk, s az azta eltelt idő alatt Sanders, akit ltalban progresszv populistaknt jellemez az amerikai mdia, 19 szzalkrl tornzta fel magt 25-re.

Jelenleg tucatnyian plyznak arra a lehetősgre, hogy jvő novemberben megverekedjenek a republiknus jellttel minden bizonnyal a jelenlegi elnkkel, Donald Trumppal.

Sanders, aki 2016-ban alulmaradt Hillary Clintonnal szemben a demokrata prti elnkjelltsgrt vvott csatban, szmos orszgos felmrs tkrben most is msodik helyezett, csak ezttal Biden mgtt. rdemleges aspirnsnak tartjk mg az 54 ves Kamala Harrist, a 69 esztendős Elizabeth Warrent, az 58 ves Amy Klobuchart s a 49 ves Cory Bookert. Biden mellett a 46 esztendős texasi Beto ORourke szmt mg stt lnak abban az rtelemben, hogy egyelőre nem nyilatkozott, egyltaln beszll-e a versenybe.

Az iowai felmrs sorn arra is rkrdeztek, mennyire tmogatjk a demokratkhoz hz polgrok az gynevezett Zld New Dealt, amelynek az elnevezse Franklin Delano Rooseveltnek a nagy gazdasgi vilgvlsg nyomn kidolgozott j gazdasgpolitikjra, a XX. szzad harmincas veiben megvalstott New Dealre utal, s amelynek a mostani zld vltozata a klmavltozs elleni kzdelemről szlna. A vlaszadk 65 szzalka foglalt llst tmogatlag.
Azzal viszont a demokrata vlasztknak mr csak 49 szzalka rtene egyet, amit Sanders vetett fel, hogy a jelenlegi vegyes egszsgbiztostsi rendszert, amelynek kormnyzati s privt komponense is van, a Medicare-t mindenkinek elv alapjn kizrlag a kormny ltal finanszrozott, ltalnos rvnyű biztostsi rendszerrel vltsk fel.
************************************************** ***************
https://www.youtube.com/watch?v=AphixDg_PJY















************************************************** ***************

Vratlanul nagy pofont kapott Trump, a szentus is leszavazta a szksgllapotot



Sejthető volt, hogy a szűk republiknus tbbsgű szentusban tszavaznak majd nhnyan, de az elnk ilyen arny (59-41) veresge meglepte a tbbsget. A mexiki hatrfal nem mostanban pl majd fel.
Azok utn, hogy a demokrata tbbsgű kpviselőhz Donald Trump nknyesen bevezetett szksgllapota ellen szavazott, magyar idő szerint cstrtk este a republiknus tbbsgű szentus is megtette ugyanazt - rja az Index. Az Egyeslt llamok elnke ezzel valban jelentősnek tűnő pofont kapott, hiszen a teljes kongresszus az akarata ellen ment.
"A szentusban 53-47 a delegltak arnya a republiknusok javra, a szksgllapot lelltsrl szl szavazson pedig 59-41-re győztek a Trump ellenben szletett javaslatok, vagyis 12 republiknus szentor a demokratkkal egytt szavazott."
A Trump ellen szavaz szentorok kztt van tbbek kztt Marco Rubio, aki korbban a republiknus elnkjellti pozcira plyzott s Mitt Romney is, aki pedig elnkjellt is volt a prt szneiben.

Az eredmny azrt lehet klnsen fj Trumpnak, mert a korbbi becslsek ugyan azt mutattk, hogy valsznűleg tszavaz majd nhny republiknus szentor, de arra nem lehetett egyrtelműen szmtani, hogy a szentus is leszavazza a szksgllapotot, arra pedig vgkpp nem, hogy ilyen nagy arnyban.
"Trump ennek ellenre kitarthat az intzkedse mellett, aminek az lenne a lnyege, hogy gy a kongresszust megkerlve a hadsereg bdzsjből fordthat pnzt arra, hogy megpthesse, de legalbbis elkezdhesse megpteni a vgyott dli hatrfalat."
Lehetősge van ugyanis vtzni, s mr eleve azrt rendelte el a szksgllapotot, mert nem tudta tvinni a kongresszuson az akaratt. A krds most az, hogy kt ennyire erős jelzs utn is ragaszkodik-e ahhoz, hogy bevltsa a vlasztsi grett, ami egybknt eredetileg arrl szlt, hogy nem amerikai, hanem mexiki bdzsből pl meg a fal.

Trump viszont a szksgllapot ellenre sem kezdheti meg a fal megptst, mert tbb llam s szvetsgi br brsgon megtmadta a szksgllapotrl szl dntst, s amg nem szletik brsgi dnts az gyben, addig nem lehet hozznylni a hadsereg kltsgvetshez sem. Az gy valsznűleg a legfelsőbb brsgig gyűrűzik majd el, szval, ha lesz is fal, az nem a napokban kszl el.

------------------------------------------------------------------------------------------------
------------------------------------------------------------------------------------------------

Megszavazta a brit parlament a Brexit halasztsrl szl javaslatot



Mr-mr hihetetlen, de valamire igent mondott a brit parlament alshza: a kpviselők nagy tbbsggel elfogadtk azt a javaslatot, hogy a kormny krje az Eurpai Unitl a Brexit elhalasztst.
412 tmogatssal 202 nem szavazat ellenben elfogadta a brit alshz azt a javaslatot, hogy a kormny krje a Brexit elhalasztst - rja a hvg.hu. A kormny ahhoz krt tmogatst, hogy a Brexit elhalasztst indtvnyozhassa az Eurpai Uni vezetői fel (egszen pontosan azt krnk a tagllamoktl, hogy a tagsg ne szűnjn meg a kilpsre irnyul, 50. cikk szerinti indtvny benyjtsa utn kt vvel, azaz idn mrcius 29-n).
Az indtvny msodik pontja szerint,
"ha mrcius 20-ig megszavazza a parlament a Brexitről szl megllapodst - harmadik prblkozsra -, akkor a 21-n kezdődő EU-cscson jnius 30-ig krne Theresa May halasztst,"
hogy addig tvihesse a rendezett kilpshez szksges jogszablyokat. Az indtvnyt elfogad kpviselők ugyanakkor tudomsul veszik azt is - ll a javaslatban -, hogy ha jvő hten is elvetik a Brexit-megllapodst, akkor "nagyon valsznű", hogy az EU-cscs rsztvevői vilgos indokot s időtartamot vrnak a halasztssal kapcsolatban.
"s azt is tudomsul kell vennik, hogy ha jnius 30-ig nem lp ki az Egyeslt Kirlysg az unibl, akkor rszt kell vennie a mjusi EP-vlasztson."
A fő javaslat előtt a parlament tbb mdostrl szavazott, tbbek kztt arrl, rendezzenek-e jabb npszavazst a Brexitről.

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Nem hatotta meg a cmzetteket Orbn "bocsnatkrő" levele



A flamandok mellett luxemburgi, finn s svd prtvezetők sem krnek a magyar miniszterelnk mea culpzsbl.
Nemcsak a flamand keresztnydemokratk gondoljk gy, hogy Orbn Viktor cstrtkn kzz tett, az Eurpai Npprt (EPP) Fidesszel szembehelyezkedő prtjainak rt levele nem vltoztat a lnyegen: azon, hogy a magyar kormnyfő alakulatnak tvoznia kell a prtszvetsgből. Mint korbban beszmoltunk rla, Wouter Beke, a flamand prt vezetője gy vlaszolt, a levl, amelyben Orbn bocsnatot kr "a tmad nyelvezetrt", de fenntartja politikai llspontjt, nem mdostja azt, hogy a Fidesznek nincs helye az Eurpai Npprtban.
A luxemburgi Frank Engel a Facebook-oldaln vlaszolt Orbn levelre: Orbn elnzst kr, amirt a baloldal hasznos iditinak nevezett minket. Ezt elfogadom. De neknk nem a baloldallal van bajunk, hanem Orbnnal s a Fidesszel. Ezrt pedig nem krt elnzst, vagyis a bocsnatkrse rtelmetlen. Petteri Orpo finn prtelnk hasonl bejegyzst tett a Twitteren, szerinte a Fidesznek tettekkel kellene bizonytania, hogy ktődik az EPP-hez, ami nem trtnt meg. Ezrt a prt nem vonja vissza a kizrsra vonatkoz javaslatt. Gunnar Hkmark, a svd Mrskeltek eurpai parlamenti delegcivezetője is rteslt a prtjnak kldtt levlről, amiről a Npszavnak annyit mondott: Orbn eltvolodott a npprti rtkektől s folyamatosan j meg j hatrvonalakat lp t, ezrt a bocsnatkrs mr nem elg.
Orbnnak htra van mg a Bcsbe kltző CEU gynek rendezse, amely az EPP szmra a legfontosabb, Orbn Viktor szmra viszont a legknyelmetlenebb elvrs. A kormnyfőnek lnyegben r kellene blintania Manfred Weber tervre, amely egy bonyolult konstrukci keretben ugyan, de visszahozn az amerikai akkreditcij kpzseket a budapesti szkhelyű intzmnybe. Nmet sajthrek szerint a kormnyfő ebbe is beleegyezett, s mr csak a bejelents van htra.

------------------------------------------------------------------------------------------------
------------------------------------------------------------------------------------------------

Weber: Orbn nem old meg semmit egy bocsnatkrssel



Az Eurpai Npprt frakcivezetője s cscsjelltje ismt megerőstette, az ultimtum pontjaiban nincs helye vitnak. Kzben szinte minden rintett gy nyilatkozott, a Fidesz helyzetn "levelek mr nem segtenek."
Orbn Viktor bocsnatkrse jelzsrtkű, ez azonban mg nem oldja meg a Fidesz eurpai npprti (EPP) tagsgval kapcsolatos alapvető krdst jelentette ki Manfred Weber, az Eurpai Npprt frakcivezetője s cscsjelltje. A politikus Karlsruhban beszlt erről a nmet Keresztnydemokrata Uni eurpai parlamenti vlasztsokkal kapcsolatos cstrtki sajttjkoztatjn - kzlte a hvg.hu.

A kedden Magyarorszg jrt Weber ismt felszltotta a magyar kormnyfőt, hogy vessen vget a Brsszel-ellenes kampnynak s rendezze a budapesti Kzp-eurpai Egyetem (CEU) gyt.
"Kijelentette: ezekben a pontokban nincs helye vitnak. gy fogalmazott, hogy az EPP berkein bell nem engednek az alapjogi krdsekben."
A Keresztnyszocilis Uni (CSU) elnke, Markus Sder bajor miniszterelnk a dpa nmet hrgynksgnek Mnchenben adott nyilatkozatban gy vlekedett, hogy a magyar miniszterelnk bocsnatkrő levele nem oldotta meg a problmkat az EPP-n bell.

"Fontos jelzs, ha valaki bocsnatot kr megfogalmazsokrt. Mindig arra kell trekednnk, hogy hidakat ptsnk s elejt vegyk a szakadsoknak. Az EPP ugyanakkor egy rtkkzssg. Az rtkek pedig nem kpezik alku trgyt" magyarzta Sder, majd kijelentette:
"Orbnnak kell dntenie arrl, hogy milyen irnyt akar kvetni. "Ennek azonban tartsnak kell lennie. Nincs ugyanis rtelme annak, hogy minden hten jabb vitt folytassunk erről""
hangslyozta a bajor politikus.
Kiemelte, hogy nem csak Orbn Viktor llspontjrl van sz ebben a krdsben. Sder szerint az EPP tbbi tagprtjnl ismt a bizalom tarts kiplsre van szksg.

A magyar miniszterelnk szerdn levelet rt azon EPP-tagprtok vezetőinek, amelyek kezdemnyeztk a Fidesz kizrst. Ebben bocsnatot krt a "hasznos iditk" kifejezs miatt, de kiemelte, nem vltoztat llspontjn a keresztny kultra vdelmt, a migrcit s Eurpa jvőjt illetően. A miniszterelnk azt krte az rintett prtoktl, hogy gondoljk jra a kizrsi kezdemnyezst.

A flamand keresztnydemokratk (CD&V) elnke a levlre reaglva azt kzlte, elfogadta Orbn Viktor kormnyfő bocsnatkrst, prtja azonban tovbbra is tmogatja a Fidesz kizrst az Eurpai Npprtbl (EPP). Wouter Beke arrl szmolt be, hogy elfogadja Orbn Viktor bocsnatkrst a bnt nyelvezet miatt, de az gy nem arrl szl, hogy ő srtve rzi-e magt,
"hanem az alapvető eurpai rtkek, pldul a sajtszabadsg s a hatalmi gak elvlasztsnak tiszteletről, illetve a jobb egyttműkdsről a klső hatrok vdelmben, s ebben nem lt semmilyen vltozst."
Hasonlan nyilatkozott tbb ms EPP-tagprt vezetője is, Maxime Prvot, a vallon konzervatv Humanista Demokratikus Centrum (CDH) pldul azt mondta, a bocsnatkrs semmit nem vltoztat azon a vlemnykn, hogy a nagyobbik magyar kormnyprtnak nincs tbb helye az EPP-ben. Frank Engel, a luxemburgi Keresztnyszocilis Npprt (CSV) elnke rmutatott, hogy Orbn mindssze egyetlen kijelentsrt krt elnzst, intzkedseirt, egyb nyilatkozatairt s kampnyairt nem, s ez nem elegendő.
Petteri Orpo, a finn Nemzeti Koalcis Prt (Kokoomus) elnke azt kzlte, hogy megkapta az zenetet, de nem vonjk vissza kizrsi indtvnyukat.
""Ezen a ponton levelek mr nem segtenek, a Fidesznek tettekkel kell bizonytania elktelezettsgt az EPP mellett, de ez nem trtnt meg""
emelte ki.

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Az amerikai szentus hatrozatot szavazott meg a Szad-Arbinak a jemeni hborhoz nyjtott segtsg lelltsrl

Az amerikai szentus 54:46 arnyban megszavazta azt a hatrozatot, amely vget vetne a Szad-Arbia szmra a jemeni hborban nyjtott amerikai tmogatsnak.
A hatrozat, amelyről ezt kvetően a kpviselőhzban is voksolnak, 30 napot adna Donald Trump elnknek a Rijdnak nyjtott mindennemű tmogats lezrsra. Szad-Arbia Jemenben az Irnnal szvetsges hszik ellen folytat hbort. A 47 demokrata prti szentorhoz a voksolskor csatlakozott 7 republiknus trvnyhoz is, ami elemzők szerint jelzi, hogy a kongresszusban erősdik a republiknus politikusok elgedetlensge Rijd tmogatsa miatt.
"Ez kzvetlen vlasz volt a Hasogdzsi-gyilkossgra" - fogalmazott a voksols utn a szadi jsgr meggyilkolsra utalva jsgrknak Chris Murphy connecticuti demokrata prti szentor, aki a javaslat egyik előterjesztője volt. Murphy hangslyozta, hogy a jemeni hborban trtnő amerikai rszvtel beszntetse "egyrtelmű nyilatkozat" arrl, hogy Washington nem bzik tbb Szad-Arbiban.

A demokrata tbbsgű kpviselőhz a mlt hnapban mr megszavazott egy hatrozatot a szadiaknak Jemenben nyjtott amerikai tmogats megvonsrl, de a republiknusok mdostst nyjtottak be, s a voksolsi procedra jrakezdődtt. Ez rt vget a szerda esti szavazssal.

A Fehr Hz szerdn este jelezte, hogy Donald Trump elnk vtt emel minden trvny ellen, amely korltozn az Egyeslt llamok jemeni szerepvllalst. A javaslat ellenzői azt hangoztattk, hogy tisztban vannak ugyan Rijd jemeni hborjnak buktatival, de az emiatti elgedetlensget nem a trvnyhozsban kell levezetni.

Mitch McConnell, a szentus republiknus tbbsgnek vezetője a voksols utn azt nyilatkozta: a hatrozat akadlyozhatja a hbor diplomciai eszkzkkel trtnő lezrsra irnyul erőfesztseket. "Igazuk van a szentoroknak, amikor komoly aggodalmakat fogalmaznak meg Szad-Arbia magatartsnak nhny vonsa miatt, klnsen ami Dzsaml Hasogdzsi meggyilkolst illeti. Csakhogy ez a hatrozat nem erről szl. Neknk a jemeni hbor felelőssgteljes lezrsra kell sszpontostani erőfesztseinket" - hangslyozta McConnell. Majd hozztette, hogy az Egyeslt llamok szvetsgeseinek nyjtott tmogats megvonsa szerinte cskkenti az Egyeslt llamok azon eszkzeit, amivel megknnytheti az ENSZ diplomciai erőfesztseit.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Hiba ptette ki hatalmi rendszert, erősen aggdik Erdogan



A trk elnk ktsgtelenl megerősdtt a puccsksrlet utn, de az nkormnyzati vlasztsokon azrt lesz mirt izgulnia.
Szmos eltrő forgatknyv, sőt sszeeskvs-elmlet napvilgot ltott mr a 250 letet kvetelő 2016-os trkorszgi puccsksrlettel kapcsolatban. Az esemnyeket kvetően szinte azonnal felmerlt pldul, hogy a trtntek mgtt maga Recep Tayyip Erdogan trk elnk ll, vagy makacsul tartja magt az az elkpzels is, hogy az amerikai hrszerzsnl futottak ssze a szlak. Mint arrl lapunk is hrt adott, a minap az unis gyekre szakosodott EUObserver rta meg, hogy egy Svdorszgban lő trk ellenzki jsgr szerzett meg egy dokumentumot, melyben Serdar Coskun trk gysz a puccs jszakjn rszletesen ismerteti az esemnyeket, kztk olyanokat is, melyek akkor mg meg sem trtntek. A cikk szerint ebből levonhat a kvetkeztets, hogy a hatalom tudott a puccsksrletről, s sajt kezben tartva annak folyst, hagyta megtrtnni, hogy ksőbb a megtorlsokkal leszmolhasson ellenfeleivel.

Hogy pontosan mit tudhatott a trk vezets, az jobb esetben is majd vtizedek mlva, a levltri forrsok megvizsglsval fog kiderlni - rtkelte az informci hitelessgt lapunk megkeressre Egeresi Zoltn, a Stratgiai Vdelmi Kutatintzet kutatja. Annyi mr most bizonyos, hogy a hadseregen bell volt egy, de valsznűleg tbb olyan csoport, amely elgedetlen volt a kormnnyal. Nem vletlen az sem, hogy 2016 nyarnak vgig tervben volt a glenistk eltvoltsa a hadsereg soraibl. gy tűnik, hogy az erre adott vlasz nem volt megfelelően előksztett, s amgy is idő előtt lelepleztk a puccsot. Rszben emiatt is kerltek knyszerhelyzetbe a szervezkedők - folytatta a Trkorszg-szakrtő. Ugyanakkor azt is hangslyozta, hogy Trkorszgban a Glen-mozgalom s a kormny kztti konfliktus mr 2013 vge ta zajlott. gy a kormnyzati kontroll nvelse, a szemlycserk, a mozgalom bankjnak, vagy a hozzjuk tartoz mdia s cgbirodalom llami ellenőrzs al helyezse mr ekkor megkezdődtt, csakgy mint a letartztatsok. Hasonl mdon pontosan lehetett tudni, hogy mely oktatsi intzmnyek tartoznak a glenistkhoz.

A szakrtő azzal egyetrtett, hogy Erdogan viszont ktsg kvl igyekezett maximlisan kihasznlni a puccsksrlet utn nyert trsadalmi tmogatst. Az alkotmnymdosts s az elnki rendszer bevezetse voltakpp a mr szilrdan kormnyz Erdogan de facto hatalmt biztostotta be de jure. Erdogant 2014-ben vlasztottk llamfőv, s br jogkrei inkbb szimbolikusak voltak, gyakorlatilag ő irnytotta a kormnyt, nem a miniszterelnk. Ez a hatalompts azonban tbb mint egy vtizedes folyamat volt, amit a Glen-mozgalommal folytatott hbor csak felgyorstott - tette hozz. Egeresi rmutatott, a kormnyforma megvltoztatsa ta nhny jabb intzmnyt az elnk al rendeltek, de alapvetően a hatalompts befejezettnek tekinthető, jelenleg ennek a megtartsa okoz nehzsget, pontosabban a gazdasgi vlsg okozta npszerűsgveszts minimalizlsa.

Hogy a hatalom kzpontostsa mennyire sikerlt, hogy a kormnyz Igazsg s Fejlőds Prtja (AKP) uralma mennyire szilrd, hamarosan ismt megmrettetik, mrcius 31-n ugyanis nkormnyzati vlasztsokat tartanak Trkorszgban. A szavazson a polgrmestereket, a megyei tancsok tagjait vlasztjk, teht fontos belpolitikailag, s a helyi hatalmi viszonyokat illetően, ugyanakkor nem befolysolja Erdogan elnksgt vagy a parlament sszettelt. Sőt, amennyiben nem lesz előrehozott vlaszts vagy alkotmnymdosts, akkor 2023-ig nem is lesz jabb voksols az orszgban. Az nkormnyzati vlaszts ugyanakkor fontos lakmusz-papr lesz a kormny npszerűsgnek mrse szempontjbl - rtkelte a vlasztsok ttjt a Trkorszg-szakrtő. Egyttal arra is rmutatott, egyelőre nagy az aggodalom a kormny rszről, a gazdasgi nehzsgek miatt nő az elgedetlensg, mikzben sajt szavaztbornak mozgstsa is egyre nehezebb.

A gazdasgi gyenglkedst a kormnyzati kommunikci legalbbis rszben igyekezett a klfldi mesterkedsekre kenni. Nem is teljesen alap nlkl vlte Egeresi Zoltn. A trk gazdasgi nehzsgek mgtt van szmos nemzetkzi hats, amire a trk kormnynak igencsak korltozott befolysa van: a nemzetkzi likvidits cskkent az FED politikjnak vltozsa miatt, a fejlődő orszgok finanszrozsa nehezebb vlt, tőkt is egyre nehezebb szereznik. Ez nemcsak Trkorszgot rinti, hasonl problmkkal nz szembe pldul Mexik vagy India. Radsul Ankara szerencstlensgre egy olyan geopolitikailag vltozkony terleten fekszik, ami a szomszdos hbork vagy a belharcok miatt eleve rzkenyebb teszi a befektetőket. A gazdasgi problmkhoz hozzjrultak a terrortmadsok miatt elmarad turistk millii, vagy az orosz - azta feloldott szankcik. A puccsksrlet utn a nagy hitelminőstők egyms utn minőstettk le az orszgot, ami szintn megneheztette a finanszrozst - sorolta az okokat. A szakrtő hozztette, az is problmt okoz, hogy alacsony az orszg devizatartalka, a trk cgek dollrban adsodtak el. Radsul megindult a vagyonok kimentse az orszgban, ami nem j jel a jvőre nzve. Egeresi Zoltn ugyanakkor arra is emlkeztetett, hogy a trk lra az utbbi hnapokban mr erősdtt, mg ha magra mg nem is tallt.

A hatalmas, tbb mint 80 millis npessget, - illetve a tbb millis szriai olcs munkaerőt - amelynek a korfja sokkal kedvezőbb, mint az eurpai orszgok, a jelentős piacot, a fejlődő felsőoktatst, a modernizcit s gazdasgi szerkezetvltst nzve azt mondhatjuk, hogy hossz tvon semmikpp sem rdemes lerni a kis-zsiai llamot - sszegzett.
Megvalsult az ellenzki sszefogs

Trkorszgban nem sok kzvlemny-kutats rhető el az nkormnyzati vlasztsokkal kapcsolatban, nemrgiben a trk elnk is gy nyilatkozott, hogy nem bzik az effajta kutatsokban. Az aggodalom nem vletlen, a felmrsek szmos helyen a kormnyz prt veresgt vettik előre. Knnyen lehet, hogy pldul a kt legnagyobb s leginkbb szimbolikus vros, Isztambul s a fővros, Ankara is az ellenzk kezbe kerlhet. Előbbiben pedig az egykori miniszterelnkt, az elnk bizalmi embert, Binali Yildirimet lltotta ringbe az AKP, m januri mrsek szerint csak kt ponttal vezet a Kztrsasgi Npprt (CHP) jelltjvel szemben. A fővrosban mg ennl is rosszabb a helyzet, Ankarban kilenc szzalkkal vezetett a CHP embere, gy a kormnyprt buksa majdnem biztosra vehető. Az orszg tbb msik jelentős nagyvrosban, pldul Izmirben, Antalyban is a CHP tűnik a befutnak. Az ellenzk j teljestmnyben szerepe van annak is, hogy a kt legnagyobb erő, a CHP s a jobboldali Jobbik (IYI) tbb helyen is egyeztetett a jelltlltsrl az eslyesebb javra, s a kurdbart Npi Demokratikus Prt (HDP) is gy dnttt, nyugaton, ahol hagyomnyosan gyengbb, nem szll versenybe.
Megint tvolabb kerlt az EU-csatlakozstl Trkorszg

Ismt Trkorszg eurpai unis csatlakozsi trgyalsainak felfggesztsre szltott fel az Eurpai Parlament (EP), a szerdn elfogadott llsfoglals szerint az orszgban ugyanis jelentősen romlott a jogllamisg s az emberi jogok helyzete - tudst az MTI.

A strasbourgi plenris lsen 370:109 arnyban megszavazott dokumentumban a kpviselők slyos aggodalmuknak adtak hangot a jogllamisg, az emberi jogok, a sajt szabadsga s a korrupciellenes kzdelem llapota, valamint az egyszemlyi elnki rendszer kiptse miatt. "Ha az EU komolyan veszi a sajt rtkeit, akkor a csatlakozsi trgyalsok hivatalos felfggesztsn kvl nem kpzelhető el ms lps" - hangslyozta Kati Piri magyar szrmazs holland szocildemokrata EP-kpviselő.


































Forrs:mti/nepszava/yt/en

Hasonl tmk: