Egy bornei barlangban a vilg legrgebbi figuratv rajzait talltk meg ausztrl s indonz rgszek. A vrses-narancsos sznű, llatszerű alakot brzol rajzok legalbb 40 ezer vesek.

Lteznek jval korbbrl szrmaz rajzok is, de azok csupn szimblumokat brzolnak. Norvg kutatk szeptemberben szmoltak be a valsznűleg legrgebbi emberi rajzokrl, ők egy dl-afrikai barlangban hashtagre emlkeztető, okkersznű vonalakbl ll mintt fedeztek fel egy kvn. Ez a rajz 73 ezer ve keletkezett.

A bornei mszkőbarlangokban lvő fali kpek mr tbb mint hsz ve ismertek, eddig azonban nem tudtk meghatrozni a korukat. Az ausztrl Griffith Egyetem kutati a tbb ezernyi kpet tbb keletkezsi fzisba soroljk: a legrgebbiek a Lubang Jeriji Salh nevű barlangban tallt, 40 ezer ve kszlt vrses-narancsos llatrajzok s a kzkrvonalak. Az egyik krberajzolt kz a kutatk szerint 51 800 ve keletkezett .

Jval fiatalabbak az epersznű rajzok, ezek kort a kutatk 20-21 ezer vesre becslik. Ezeknl kulturlis vltozs is megfigyelhető: az epersznnel kszlt festmnyek mr nem llatokat brzolnak, hanem az emberi letet. A harmadik fzisban a barlangrajzok ksztői jval tbb fekete sznt hasznltak, s alakokat, hajkat s geometrikus mintkat rajzoltak. A kutatk a Nature-ben mutattk be eredmnyeiket.
----------------
Amaznia nem tudja tartani a lpst a klmavltozssal


A klmavltozs az erdőirtsoktl fggetlenl nmagban is slyos krokat okoz az amazniai esőerdőben egy j kutats szerint. A szrazsg s a melegeds miatt sok fafajta tűnik el a Fld tdejből, cskken a diverzits, s az esőerdő nem kpes elegendő j fval ptolni a vesztesget.

Az kolgusok a nyolcvanas vekig visszamenőleg gyűjtttek rszletes adatokat Amaznia szz klnbző pontjrl, hogy rtkeljk a nvnyzet sszettelnek vltozsait. Ezek azok a mg rintetlen rszek, ahov egyelőre nem rt el a szndkos pusztts, itt mg sem az egybknt nagy trsgekre kiterjedő brazil szjaipar, sem a vilg nvekvő marhahsignyt kielgtő risfarmok, sem a bnyk miatt nincs erdőirts, gy elvileg a bolyg legfontosabb vegetcis tartalkrl van sz: Amaznia a Fld esőerdeinek kzel felt jelenti.

A Global Change Biology-ban megjelent tanulmny azonban azt mutatja meg, hogy mg ezeken a terleteken is slyos krokat szenved el az esőerdő a klmavltozs miatt. A nvekvő szrazsg s az itt is emelkedő tlaghőmrsklet miatt a nagyobb nedvessgignyű fajok egyre inkbb megritkulnak. Ez azt is jelenti, hogy szksgszerűen cskken az esőerdő soksznűsge.

Amazonasi ft mr meg egy kutat
Fot: ADRIANE ESQUIVEL MUELBERT / UNIVERSITY OF LEEDS

A megvltoz klma ms fafajoknak ugyanakkor kedvező lehet, a nagyobb CO2-mennyisg pldul ltalban kedvez a magasabb fknak. A kutatk azonban azt szleltk, hogy a kedvezmnyezett fk nem tudnak olyan temben terjedni, ahogy msok pusztulnak, az esőerdő nem kpes olyan gyors rekonstrukcira, ami a korbbi llapot megmaradshoz szksges lenne.

Az adatok azt mutatjk, hogy az utbbi vtizedekben az Amazonas medencjt sjt szrazsgnak slyos kvetkezmnyei vannak az erdő sszettelre. A szrazsg ltal legveszlyeztetettebb fafajok magasabb mortalitst nem egyenlti ki a szrazabb krlmnyekhez jobban alkalmazkod fajok nvekedse

idzi az Independent a kutatst vezető Adriane Esquivel Muelbertet.




















Forrs:mti/index

Hasonl tmk: