Bár évekre vagyunk attól, hogy reális alternatíva legyen, és talán még tartalom is legyen hozzá, de folytatódik a 8K térhódítása a CES-en. Tegnap két különleges TV-t is bemutattunk: a Sony-é brutális fényerejével és színtérlefedettségével hívta fel magára a figyelmet, a Samsungé pedig azzal, hogy mesterséges intelligenciát használ a tökéletes minőségű felskálázás eléréséhez.

Apropó, mesterséges intelligencia! A Google és az Uber is olyan tanulásra képes rendszereken dolgozik, amik képesek kételkedni a saját döntéseikben. A Google-nek egyébként több bejelentése is volt, bemutatta például a Smart Display platformot, tehát jöhetnek a kijelzővel ellátott okosotthon központjaik, és kiderült, hogy a cég egybeolvasztja a fizetési platformjait (Android Pay és Google Wallett), mert teljesen felesleges kettőt fenntartani.

A Therlamtake-nél partiznak, bemutatták végre a vállalat 20. születésnapjára készített Level 20 házat, ami természetesen az alkalomhoz illően elég különleges termék lett.

Az apróbb hírek közé tartozik, hogy kiderült, az MWC előtt bukkanhat fel a Galaxy S9, az Nvidia pedig magyarázkodni kényszerült az új drivere miatt, ami félreértésekre adott okot. Eközben a Samsung beindította a leggyorsabb HBM2-es memóriái tömegtermelését, úgyhogy nem lennénk meglepve, ha a következő generációs GeForce és Tesla kártyákon már ezek teljesítenének szolgálatot a csúcskategóriában.

A Xiaomi és a Lenovo önállóan működni képes VR sisakokat mutattak be (ezek főként tartalom fogyasztásra jók, nem játékra), az Intel és a Rivet együttműködéséből pedig megszületett az új Killer hálózati vezérlő.

A Dell az új monitorainál a kecsességre helyezte a hangsúlyt, a Moto Z telefonhoz pedig új modulok érkeztek: egy qwerty gombsor és egy egészségügyi kiegészítő, amivel például pulzust lehet mérni. Az ASRock egy M.2-es bővítőkártyát hozott magával, amin négy SSD is elfér, de ezzel valószínűleg nem az otthoni gépekben fogunk találkozni.

A végére hagytunk két különlegességet. A nap egyik legkomolyabb híre talán az volt, hogy az Intel elkészült a 49 qubites kvantum tesztchipjével. Pár hónapja még csak 17 qubitnél tartottak, és a cég mérnökei szerint 6-7 éven belül leküzdhetik a legfontosabb akadályokat. Ha viszont megjelennek az első kvantumszámítógépek, akkor a mai titkosítási eljárások nem sokat fognak érni, úgyhogy nagyon érdekes lesz látni, hová fejlődik majd a számítástechnika a következő 1-2 évtizedben.

Végezetül pedig említést kell tegyünk az Acer standjáról, ami roskadásig volt noteszgépekkel, az olcsó Chromebooktól kezdve a gamer gépeken át a szupervékony Swift 7-ig. Utóbbi jelenleg a világ legvékonyabb gépe, nincs 9mm a vastagsága.
--------------------------------------


A Kaspersky Lab adatai szerint a 962 megkérdezett ipari vállalatból 28% szenvedett el célzott számítástechnikai támadást az elmúlt év során, ami 8%-os növekedést jelent az előző évhez képest.

Ez megerősíti a Kaspersky szakértőinek 2018-as évi előrejelzéseit az ipari automatizálási összetevőkre vonatkozó specifikus malware-k megjelenéséről. A puszta tény, hogy a legveszélyesebb kibercsapdák száma több mint egyharmaddal nőtt, azt sugallja, hogy a számítógépes bűnözéssel foglalkozó csoportok sokkal nagyobb figyelmet fordítanak az ipari ágazat felé.

Az ipari vállalkozások 48 százaléka állítja, hogy nincs elegendő rálátása a kifejezetten az ő üzleti tevékenységükre veszélyt jelentő fenyegetésekre. A hálózat láthatóságának hiánya miatt az ipari szereplők 87 százaléka szerint az elmúlt évben tapasztalt kiberincidensek komplexnek bizonyultak. Ez is azt jelzi, hogy az informatikai struktúrát érintő események egyre összetettebbek. További meglepő adat, hogy a cégek 34 százalékának átlagosan néhány nap alatt sikerült detektálni a számítástechnikai eseményeket, míg 20 százaléknak több hétre is szükségük volt. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a létfontosságú infrastruktúrával foglalkozó vállalatok számára elengedhetetlen, hogy a különböző biztonsági fenyegetésekkel szemben más-más biztonsági megoldásokat alkalmazzanak – például a kártékony programok ellen vagy az ipari automatizálási rendszerelemek sebezhetőségeinek kihasználására tervezett támadások ellen.

Célzott támadások // Belső hálózati adatszivárgás // Nem megfelelő adat-megosztás // Mobil-készülékek fizikai elvesztése // Nem megfelelő IT források használata // Vírus és malware (forrás: Kaspersky Lab)

A munkavállalók hibája?

Az ipari szervezetek alapvetően tisztában vannak azzal, hogy magas szintű védelmet kell biztosítani a számítógépes támadásokkal szemben. Az ipari vállalatok 62 százaléka véli úgy, hogy kifinomultabb IT-biztonsági szoftvereket kell használni. Ugyanakkor az már többször kiderült, a szoftver önmagában nem elegendő: a vállalatok válaszadóinak majdnem fele (49%) vádolja a munkavállalókat, miszerint nem megfelelően követik az informatikai biztonsági előírásokat és szabályokat, ami más ágazatokkal összevetve 6 százalékkal több. A kiberbiztonsági tudatosság képzése „kötelező” az iparágban, mivel minden munkavállaló, legyen akár adminisztrációs munkatárs, vagy segédmunkás, kulcsfontosságú szerepet játszik egy vállalat biztonságában és a működési folytonosság fenntartásában.

„Az ipari vezérlőrendszerek elleni számítógépes támadások vitathatatlanul központi kérdéssé váltak. A jó hír az, hogy az ipari piac szereplőinek többsége tudja, hogy milyen fenyegetésekkel kell számolniuk manapság és a közeljövőben. Ezért is rendkívül fontos a komplex informatikai biztonság használata, amelyet kifejezetten az automatizált ipari környezetek védelmére terveztek, rendkívül rugalmas és az egyes részlegek technológiai folyamataival összhangban konfigurálható” – magyarázta Andrey Suvorov, a Kaspersky Lab Kritikus Infrastruktúra Védelem, Üzleti Részlegének vezetője.





























Forrás:ip/gyt

Hasonló témák: