Mg ebben a hnapban ltrejhet a vilg egyik legnagyobb szabadkereskedelmi vezete, nagyon kzel vannak ugyanis a felek ahhoz, hogy lezrjk az EU s az t dl-amerikai orszg, kztk Brazlia s Argentna alkotta Mercosur kztt. Az egyezmny tmogati szerint az vget vethet a latin-amerikai populizmusnak s felvirgoztatja az eurpai ipart. A kritikusok szerint viszont az egyezmnnyel az EU csak ahhoz jrul hozz, hogy az Amazonas mg nagyobb rszt kiirtsk, hogy a helyn aztn egyre tbb rabszolga legeltessen egyre tbb marht, mikzben ms frumokon a klmavltozs s erdőirts elleni harc s az emberi jogok fontossgt hangoztatja.

Az EU az elmlt vekben tbb nagyobb szabadkereskedelmi egyezmnyt is prblt alrni, ebben ltva a lehetősget arra, hogy valahogy megprgesse a vlsg ta csak dcgő eurpai gazdasgot. A legnagyobb, s legtbb vitt is kivlt projekt, az Egyeslt llamokkal tervezett TTIP vgl Trump kormnyra kerlsvel befuccsolt, gy az EU vezetői ms egyezmnyektől vrjk a nagy lkst. Ilyen volt a Kanadval kttt egyezmny, s ilyen az EU-Mercosur trgyals, amely szinte teljesen megnyitn az eurpai cgek előtt Dl- Amerika kt legnagyobb piact, Brazlit s Argentnt.
A Mercosur Brazlia s Argentna mellett Paraguayt s Uruguayt foglalja magba, de ha nem is teljes sttuszban, de ott van a szervezetben Bolvia, Ecuador, Peru, Kolumbia s Suriname is. A trgyalsok mg tbb mint tz vvel ezelőtt, 2004-ben kezdődtek, aztn j időre megszakadtak, most viszont gy ll a dolog, hogy mg ebben a hnapban lezrhatjk a trgyalsokat. Az argentin kormny pldul azt szeretn, ha a decemberi, Buenos Airesben tartott WTO cscson mr be is jelenthetnk a megllapodst. Ha ltrejnne, a szabadekereskedelmi vezet a vilg GDP-jnek egyharmadt foglaln magba.
Marha nagy zlet

Hogy mi van az egyezmnyben, miről folynak a trgyalsok, arrl eddig ugyan lehetett tudni valamennyit, mert az EU tbb krdsben krdsben is nyilvnossgra hozta az llspontjt, most viszont a Greenpeace hollandiai szervezete mg hat fejezetet megszerzett s kiszivrogtatott a sajtnak, tbbek kztt az Indexnek is (a dokumentumokat itt lehet megnzni). Ezekből is kiderl, hogy az egyezmny nagyjbl arra pl, hogy
Az EU vmmentesen adhat el szolgltatsokat s rukat a dl-amerikai orszgokban, akik cserbe marhahssal, szjval s hasonlkkal raszthatjk el az eurpai piacot.

Hszem Argentinban
Fot: Daniel Garcia

Ez első rnzsre mindkt flnek j, mert a Mercosur llamokban nagyon sok a marha (Brazlia a vig legnagyobb marhahs-exportőre, de Uruguay s Paraguay is benne van a top 10-ben, Argentina pedig a 12-ik), a cukor, a szja, az ethanol, Eurpban meg sok az aut, a gp, a gygyszer, a bank s a kitermelhető olajra vgy olajcg. gyhogy mindenki valami olyat ad, amiben j, s olyat kap, amiben nem (annyira).

Brazlia s Argentna, ahogy sok msik dl-amerikai orszg, az elmlt vekben elg protekcionista gazdasgpolitikt folytatott, gy az eurpai cgeknek elg nagy vmokat kellett fizetnie az oda exportlt termkek utn. A szabadkereskedelmi egyezmny viszont ezek nagy rszt eltrln, ami a szabadpiacot prtol kommentrok szerint a gazdasgi populizmus all szabadtan fel Latin-Amerikt.

A kt trsg mr most is nagyjbl 100 millird dollrnyit kereskedik egymssal, de ez mg jobban felprgne, ha vmmentesen mehetnnek az ruk t az atlanti cenon. Az egyezmnyben azt is rgztenk pontosan, hogy a trgyalsok sorn ezen is alkudoznak az EU s a Mercosur trgyali. Az EU a most kiszivrgott dokumentumok szerint azt ajnlotta, hogy a Mercosur orszgok vente nagyjbl 80 ezer tonna marhahst exportlhatnnak vmmentesen az EU-ba, a dl-amerikaiak viszont korbban azt mondtk, hogy 100 ezer tonna alatt nekik minden elfogadhatatlan.
Biznisz > klmavltozs

Az eurpai gazdk mr egy korbbi, vi 70 ezer tonns ajnlattl is kiakadtak, az r, lengyel, francia marhatenysztők gy rzik, hogy az Eurpai Bizottsg felldozza őket azrt, hogy megnyerje a nagy eurpai cgeknek a brazil s argentin piacot. A Greenpeace szerint viszont
az EU az eurpai marhatenysztőkn kvl a sajt szavahihetősgt is a vonat al lki a kereskedelmi egyezmnnyel.

A marhatenyszts, a szjatermels s hasonl mezőgazdasgi tevkenysg miatt a dl-amerikai őserdőknek egyre nagyobb rszt vgjk ki. Tavaly Brazliban 37 ezer ngyzetmter erdőt irtottak ki, vagyis nagyjbl egy Svjc terletvel megegyező darabot vgtak ki az Amazonasbl, hromszor akkort, mint egy vvel korbban. Ez tbb szempontbl is baj, emiatt cskken a biodiverzits s egyre tbb az erőszakig vagy akr gyilkossgig fajul konfliktus a favgk, marhatenysztők s a mg civilizci ltal alig rintett bennszltt trzsek kztt. De ha ez nem hatja meg az eurpaiakat, hiszen ez nem itt trtnik, akkor annak kellene, hogy az erdőirts elgg meggyorstja a klmavltozst.

Szjatermels Brazliban
Fot: Yasuyoshi Chiba

A megmaradt erdőterletek risi mennyisgű szndioxidot szvnak fel, az Amazonas pedig globlis szinten is az egyik legjelentősebb szndioxid-lektő. Minl kisebb ez az erdőterlet, annl kevesebb szndioxid szvdik fel benne, ami ehelyett csak az veghz-hatshoz jrul hozz, slyosbtva a Fld amgy is elg gyors felmelegedst.

Ms frumokon ez nagyon is aggasztja az Eurpai Uni dntshozit. Az EU sajt stratgiiban is elismeri, hogy az erdőirts visszaszortsa elengedhetetlen ahhoz, hogy visszafogjuk a klmavltozst, s csatlakozott a prizsi klmaegyezmnyhez is, amelyben az alrk vllaljk, hogy dolgoznak majd az erdők megvsn. Ezzel viszont szembemegy az, hogy a szabadkereskedelmi egyezmnnyel felprgeti a dl-amerikai marhatenysztst, eltrli a szja importvmjt, stb., mind arra sztnzve a termelőket, hogy ltetvnyt s legelőt csinljanak az esőerdőből. Ha ez nem lenne elg rossz, az elmlt időben tbb jelents is szlt arrl, hogy
Brazliban nem ritka, hogy az Amazonas vidknek nagy marhatelepein s farmjain gyakorlatilag rabszolgaknt dolgoztatnak embereket.

Becslsek szerint nagyjbl 160 ezer ember dolgozhat gy az orszgban, a brazil llam pedig finoman szlva nem tesz eleget azrt, hogy ezen a helyzeten vltoztasson. Idn janurban egy nemzetkzi brsg megbrsgolta a brazil kormnyt, amirt nem tesz eleget a modernkori rabszolgasg ellen, amit a kiszabadtott rabszolgknak kellett kifizetnie. Erre a kormny reakcija az volt, hogy bejelentette, hogy megvltoztatjk a rabszolgasg jogi defincijt, amivel a kritikusok szerint laztottak az addig se nagyon betartott szablyozson.

Persze az EU-Mercosur egyezmnyben lesz egy fejezet a fenntarthat fejlődsről, ami most szintn nyilvnossgra kerlt, amelyben benne van, hogy a felek fenntarthatan kezelik majd az erdőket s tesznek az erdőirts ellen, ahogy a nemzetkzi munkagyi standardokat is betartjk s ezekből nem adnak albb a kereskedelem nvelsrt, de ahogy a Greenpeace kiemeli, az egyezmnynek ezt a rszt nem lehet brsgon megtmadni, vagyis nagyon szmon krni sem.




















Forrs:index

Hasonl tmk: